115 talált cikk a munkába járás kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóink egy része – pl. informatikus, irányítástechnikai mérnök, művezető, üzemvezető – munkavégzési helye változó, ami azzal jár, hogy nem fix helyen kezdhetik a napi munkájukat, hanem más településen lévő telephelyen. Ezen telephelyek egy része települések külterületén, közösségi közlekedéssel nem ellátott területen található. Helyesen járunk el akkor, ha ebben az esetben a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján fizetünk költségtérítést munkavállalóinknak?

Kérdés: 2023. május 1-jétől új bérlettípusokat vezettek be, amely egységesen érvényes a távolsági buszokon és a vonatokon is. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem engedélyezi az országbérlet-vásárlást azoknak, akik kettő vagy több megyét érintenek munkába járás során? A munkáltató álláspontja, hogy vegyenek annyi vármegyebérletet, ahány megyét érintenek, azaz kettő vagy három vármegyebérletet. (Ezzel csak az a célja, hogy ne utazzanak az országbérlettel szabadon a munkavállalói munkaidőn kívül.) Ezt megteheti a munkáltató?

Kérdés: Ha a lakcímem Budaörsön van, de a BKV járatát használom arra, hogy a budapesti munkahelyemre dolgozni menjek, akkor jogosult vagyok a bérlettérítés 86%-ára? Munkaadóm szerint nem.

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?

Kérdés: A 2023. január 1-jei módosításra tekintettel az Mt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja kizárja az eltérés lehetőségét az Mt. 51. §-a kapcsán. Távmunkavégzés esetén ez praktikusan azt jelenti, hogy jogellenesek azok a szerződéses rendelkezések, miszerint az alapbér magában foglalja a munkavállaló távmunkavégzése során felmerülő indokolt költségeit is? A jogszabály korábbi állapota alapján – álláspontunk szerint – jogszerűek voltak az ilyen kikötések azon az alapon, hogy a távmunka lehetőségének biztosítása önmagában is egy olyan kedvező feltétel, amely összességében úgy is kedvezőbb a munkavállalóra nézve, hogy a vonatkozó költségek megtérítése a munkavállalót terhelik.

Kérdés: Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?

Kérdés: Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását személygépkocsival oldja meg, amely vonatkozásában 15 Ft/km összeget térítünk meg számára havonta. Anyagi megfontolásból a jövőben a munkavállaló úgy oldaná meg a munkába járást, hogy személygépkocsival elutazna egy olyan településig, ahonnét átszállás nélkül tudna helyi buszjárattal a munkavégzés helyére utazni, azonban lennének olyan napok, amikor végig személygépkocsival tenné meg az utat. Fizethetjük-e számára a 15 Ft/km térítést minden munkában töltött napra, illetve a leadott menetjegyek árának 86%-át együttesen?

Kérdés: Mivel egymásnak ellentmondó információkat kaptam, érdeklődnék, hogy akár köztisztviselőről, akár közalkalmazottról legyen szó, vagy polgármestert, jegyzőt érintően, kell-e számfejteni a munkába járás költségét vagy a kiküldetést?

Kérdés: A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?

Kérdés: Ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó a vidéki állandó lakcímére történő hétvégi hazautazás alkalmával az 50%-os közalkalmazotti utazási kedvezménnyel váltja meg jegyét, a munkáltató ebben az esetben is elszámolhat-e a dolgozó részére költségtérítést?