Találati lista:
31. cikk / 161 Polgármester – ha nem kaphat képviselői tiszteletdíjat
Kérdés: Helyi – megyei jogú városi – önkormányzatnál a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester illetményére, illetve képviselői tiszteletdíjának egyidejű megállapítására vonatkozik kérdésünk. A Mötv. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. A Mötv. 71. §-ának (2) bekezdése szerint a megyei jogú város polgármestere, a fővárosi kerületi önkormányzat polgármestere megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege 1 300 000 forint. A Kttv. a főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonyának szabályait tartalmazza. Amennyiben a polgármester megválasztása főállásúként történt, és egyidejűleg helyi önkormányzati képviselőnek is megválasztották, jogosult-e az illetménye és polgármesteri költségtérítése mellett az önkormányzat helyi rendeletében meghatározott képviselői tiszteletdíjra is?
32. cikk / 161 Munkába járás költségtérítése a gyermek 10 éves kora után
Kérdés: A munkavállaló vidékről gépkocsival jár be dolgozni, 10 év alatti gyermeke van. A gyermek 2024 áprilisában betölti a 10. életévét. Ez esetben a dolgozó részére a munkába járásért elszámolható útiköltség 2024. évben év végéig megadható, vagy csak annak a hónapnak a végéig, amelyben a gyermek születésnapja van, vagy csak a gyermek születésnapjáig?
33. cikk / 161 Rendelkezésre állás laptoppal munkaidőn kívül
Kérdés: A 2019–2023. években – a pandémia miatt – a munkáltatóm biztosította az otthoni munkavégzést (először home office, majd a világjárvány elhúzódása miatt távmunka keretében), melyet munkaszerződésben rögzítettünk, és céges laptopot és költségtérítést is biztosított. 2024. január 1-jétől megszűnt a munkakörömben a home office és a távmunka lehetősége, visszaálltunk a pandémia előtti teljes irodai munkavégzésre. A munkavégzés kizárólag a cég székhelyén és telephelyein folyik, továbbra is azokkal a laptopokkal, amiket a pandémia kezdetén kaptunk. A hetekben jött olyan utasítás a részlegvezetőnktől, miszerint az elmúlt időszakban több alkalommal előfordult, hogy a munkaidő letelte után érkezett ad hoc adatszolgáltatás megválaszolása és egyéb feladatok ellátása esetén nem volt az érintett kollégánál otthon a cég által az irodai munkavégzéshez biztosított laptop. Ezért azt az utasítást kaptuk, hogy a munkaidő végén minden kolléga köteles hazavinni az irodai munkavégzéshez biztosított laptopot, így biztosítva az ad hoc adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítését. Jogszerűen jár el ebben az esetben a munkáltató, hogy munkaidő letelte után rendel el otthoni munkavégzést mindennap, esetenként hétvégén is? Ehhez már semmilyen költségtérítést sem biztosít. Jogszerűen jár-e el így a munkáltatóm? Kötelezhet-e arra, hogy a szabadidőmben folyamatosan a rendelkezésére álljak? Kit terhel a kártérítési kötelezettség, ha történik valami a laptoppal a munkaidőm után hazafelé menet (pl. elveszítem, ellopják)?
34. cikk / 161 Munkába járás költségtérítésének belső szabályozása
Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Sajnos több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Belső szabályzat alapján maximálhatja-e a munkáltató a napi bejárási támogatást, például napi legfeljebb 2000 Ft összegben? Belső szabályzat alapján mondhatja-e a munkáltató, hogy a háztól a munkahelyig legrövidebb távolságra fizeti a költségtérítést?
35. cikk / 161 Munkába járás költségtérítése – a távolság meghatározása
Kérdés: A munkáltató a napi munkába járás költségtérítéseként 30 Ft/km összeget fizet. Több munkavállaló nem ott lakik, ahonnan kéri a napi utazás elszámolását. Megteheti-e a munkáltató, hogy újranyilatkoztatja a munkavállalókat, illetve, hogy arra kéri a közvetlen felettesét, írja alá a nyilatkozatot, ezzel is igazolva a nyilatkozat valóságtartalmát? Kilométer-számolásnál a lakcímkártyán szereplő állandó/tartózkodási címet kell figyelembe venni, vagy "bármilyen" címet beírhat a dolgozó? A távolság kiszámításánál megteheti-e azt a dolgozó, hogy autópályán közlekedik, de a normál közúti távolságot írja be? Vagy eleve a legrövidebb útvonalat kell figyelembe venni?
36. cikk / 161 Polgármester jubileumi jutalma
Kérdés: A polgármester jubileumi jutalmába bele kell számítani az alapilletményét és az idegennyelv-tudási pótlékát is? Jól gondoljuk, hogy ebbe a költségtérítése nem számítható bele?
37. cikk / 161 Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben
Kérdés: Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?
38. cikk / 161 Munkavédelmi célú szemüveg költségének térítése
Kérdés: Képernyős munkakörben kötelező munkavédelmi szemüveg juttatása a munkavállalónak. Belső szabályzatban meghatározhatja a munkáltató a maximális keretösszeget, melynek erejéig megtéríti a munkavállaló ilyen célú költségeit? Kötelezhető a munkavállaló arra, hogy a szolgáltatónál az elszámolható maximális összeg miatt bontott számlát kérjen (munkáltatónak leadás céljából + a maradék összeg, melyről nem adhat le elszámolást)? Vagy törvénybe ütközik, és a szemüveg teljes költségét állnia kell (ami egyénenként nagyon eltérő lehet)?
39. cikk / 161 Helyközi munkába járás költségtérítése
Kérdés: A munkavállaló Veresegyházáról jár Budapestre dolgozni. Ha megveszi a kombinált bérletet (HÉV + BKK), ennek a 86%-át adómentesen kifizethetjük-e a részére?
40. cikk / 161 Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?
