161 talált cikk a költségtérítés kifejezésre

Kérdés: A munkáltató nem hajlandó hozzájárulni a határon túlról munkába járó (ingázó) munkavállaló utazási költségéhez. Jogosan tagadja-e meg ezt az igényt külföldi lakhellyel rendelkező munkavállaló esetében?

Kérdés: El lehet számolni részutazást, mint hazautazási költséget? Ha egy munkavállaló bejelentett lakcíme Romániában van, és ad le vonatjegyet, de ez csak Debrecenig szól, kötelesek vagyunk elszámolni? A munkavállaló azt mondta, hogy utána autóval vitték haza.

Kérdés: 2024. február hónapban belépett munkavállaló munkába járási költségtérítést igényelt kilométer-elszámolással, amit a munkáltató jóváhagyott. 2024. novemberben derült ki, hogy a munkáltató az elszámolásnál az engedélyezett kilométer dupláját számolta el és fizette ki a munkavállaló részére. Ebben az esetben a munkáltató mit tehet? Hogyan fizettetheti vissza a munkavállalóval a részére nem járó útiköltség-térítés összegét? A jogalap nélkül kifizetett összeg 250.000 Ft volt.

Kérdés: Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye maximum 15%-a erejéig? Jelenleg kap személyi illetményt és cafeteriát, ahogyan minden más köztisztviselő a hivatalban, illetve a jogszabályban előírt 18 Ft/km útiköltség-térítést tekintettel arra, hogy saját tulajdonú gépkocsival jár dolgozni a város közigazgatási határán túlról.

Kérdés: Amennyiben egy munkáltató engedélyezi egy munkavállaló részére a munkába járási költségtérítést, van-e olyan lehetősége, hogy belső szabályzatban előírja azt, hogy a munkavállalónak meddig kell leadnia az elszámolás alapját képező bizonylatokat, illetve azt is előírhatja-e, hogy ha a határidőig nem kerül leadásra, akkor nem kerül kifizetésre a költségtérítés? Ha nem írhatja elő, meddig lehet visszamenőleg kifizetnie a költségtérítést? Tárgyéven belül?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló visszamenőleg 3 évre jogosult lehetett munkába járási költségtérítésre, és tudja igazolni a bérletek megvételét, visszamenőlegesen a munkáltatónak kötelessége-e kifizetni a költségtérítést? A visszamenőleges időszakra – 3 évre – kifizetett költségtérítés kifizethető adómentesen a munkavállaló részére, vagy csak a tárgyévi fizethető adómentesen az Szja-tv. 25–26. §-ai alapján?

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet szerinti iskolakezdési támogatással [106. §] kapcsolatosan kérdezném, hogy ez mérlegelés alapján jár-e a munkavállalónak, vagy a kérésére kötelező-e megadni? A 106. § (1) bekezdése – különös tekintettel a 105. § (2) bekezdés rendelkezéseivel összevetve, ahol a mérlegelést a jogalkotó külön is kiemeli – mindazonáltal ettől eltérő megoldást sugall.

Kérdés: Pedagógus munkavállaló lakóhelye „A”, tartózkodási helye „B”, munkahelye „C” településen van. Hétfőtől péntekig saját gépjárművel történő napi munkába járást szeretne igénybe venni „B” és „C”, valamint hétvégén saját gépjárművel történő hazautazást „A” és „C” település között. Ki kell részére mindkét költségtérítést fizetnünk?

Kérdés: A Púétv. alapján végrehajtandó béremeléssel kapcsolatosan, értelmezésem alapján a jogszabály bázisösszeget nem határoz meg, az alapot a 2023. évi pedagógus-átlagbérből kell meghatározni intézményenként. 2023. évben január, illetve november hónapban került sor pedagógus-béremelésre. Ez alapján intézményi szinten minden pedagógus besorolású dolgozót alapul véve határozható meg a 2023. évi átlagbér. A 2023. évi átlagbér meghatározását követően a 32,2%-os bérfejlesztés megvalósíthatóságának elve az értelmezésem alapján a következő: intézményenként a kiszámolt 2023. évi pedagógus-átlagbérre rá kell számolni a32,2%-os bérfejlesztést. Így megkapjuk az intézményenkénti 2024. évi pedagógus-bértömeget. A gyakornok besorolású dolgozók bértömegét ebből levonjuk, illetve a sávhatáron belüli alsó határon lévő összegeket a Pedagógus I., Pedagógus II. és Mesterpedagógusok tekintetében is, és a fennmaradt összeget elosztjuk az intézményben lévő Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus létszámmal. Az így kapott egységnyi összeget a Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus illetménysáv alsó összegéhez (538.000 Ft, 555.000 Ft, 630.000 Ft) hozzáadjuk dolgozónként. Ennek következményeként az intézményekben az azonos besorolású dolgozók bére azonos lenne, de intézmény és intézmény között azonos besorolásoknál eltérő összegeket eredményezne. A fent leírtak helyesek-e, és valóban így kell meghatározni 2024. évben a pedagógusok bérét?

Kérdés: A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3a) bekezdése alapján, ha a munkába járáshoz a bérletet vagy menetjegyet elektronikus úton és papírra ki nem nyomtatható módon váltották meg, az elszámolás a bérlet vagy menetjegy vásárlásáról kiállított elektronikus számla és a szolgáltató által ahhoz kiadott igazolás alapján történik. Ebben az esetben a számla kinek a nevére szólhat? A munkáltatóéra vagy a munkavállalóéra? Pontosan milyen igazolásra gondolt ebben az esetben a jogalkotó?