Szabadságmegváltás – az irányadó Mt.-rendelkezés

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2010 óta áll munkaviszonyban társaságunknál. Öt gyermeke született (2000., 2003., 2005., 2007. és 2012. években). Jelenleg GYET-en van, nem dolgozik. Közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyát 2020 áprilisában. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg pénzben váltjuk meg a felgyülemlett szabadságát. Ebben az esetben a szabadságot a mostani szabályok szerint számoljuk? Mindegyik gyermekével volt szülési szabadságon és GYED-en, GYES-en. Tehát a 2000. évben (és a többi gyermek után is) született gyermek után is a szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár a fizetett szabadság?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot általános szabály szerint megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A szabadság természetben történő kiadásának kötelezettsége alól az Mt. csupán egyetlen kivételt ismer: ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt a munkaviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jubileumi jutalom – a vállalkozóként létesített jogviszony nem jogszerző

Kérdés: Az egyéni vállalkozói munkaviszony beszámítható a jubileumi jutalomba?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom rendeltetése: a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati szférában ledolgozott hosszabb időtartam elismerése. A jubileumi jutalomra jogosító egyes jogviszonyokat (pl. közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony) a Kjt. 78. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Munkában töltött időnek minősül egyebek mellett a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Visszatérés a munkába – a szülő munkaideje és szabadsága

Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződést csak akkor kötelező módosítani, ha az általános napi munkaidő felére, azaz napi négyórás részmunkaidőre kéri a szülő csökkenteni a munkaidőt, ekkor is a gyermeke hároméves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Közalkalmazotti jogviszonyban – időszámítás

Kérdés: Közalkalmazott besorolásához munkaviszonyként beszámítható-e az az időtartam, amikor közmunkásként volt foglalkoztatva a munkavállaló, főállású anyaként volt otthoni foglalkoztatott, valamint az ápolási díj folyósításának időtartama, ha nem állt jogviszonyban, ahonnan fizetés nélküli szabadságon lett volna?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott fizetési fokozatának beszámításához a Kjt. 87/A. §-ában kifejezetten felsorolt jogviszonyok időtartama vehető figyelembe. Ezek között nem szerepel a Közfogl. tv. szerinti közfoglalkoztatási jogviszony, az így ledolgozott idők tehát nem számítanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Hallgatói munkaszerződés tartama – nem jogosít jubileumi jutalomra

Kérdés: Amennyiben valaki az Nftv. 44. §-a alapján a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál díjazás ellenében szakmai gyakorlatot teljesített, akkor a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján ez az időtartam a jubileumi jutalomra jogosító idő számításánál figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének f) pontja így szól: "a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál az e törvény, a Ktv., Ktjv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni." Az Nftv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Munkaviszony a Néphadseregnél – a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: 1987-től 1993-ig a Magyar Néphadseregnél dolgoztam mint takarítónő. A Kormányhivataltól lekért igazoláson csak annyi szerepel a jogviszonynál, hogy munkaviszony, az, hogy közalkalmazott, nem! A jubileumi jutalmamra való igényemet a munkáltatóm így elutasította! Honnan tudok még igazolást beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 78. és 87/A. §-a alapján a jubileumi jutalomra jogosító időként az ún. közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő időtartamok vehetők figyelembe. E körbe tartozik a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (azaz költségvetési szervnél) 1992. július 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Sorkatonai szolgálat tartama – nem jogszerző a jubileumi jutalomnál

Kérdés: A főiskola előtt előfelvételisként sorkatona voltam. Beszámít-e a jubileumi jutalom idejének megállapításánál a sorkatonai szolgálat?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak a Kjt. 78. §-a alapján 25, 30 és 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után jogosultak jubileumi jutalomra. A Kjt. 87/A. §-a alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni – többek között – a fegyveres testületnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megítélése a felmondási idő számítása során

Kérdés: Amikor a felmondási időt számoljuk, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot is bele kell számítani a munkaviszony hosszába?
Részlet a válaszából: […] Igen, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes tartama beleszámít a felmondási idő jogszerző idejébe. Ezt támasztja alá az Mt. 69. §-ának (4) bekezdése, amely kifejezetten utal a végkielégítésnél irányadó szabályozásra [Mt. 77....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Kormánytisztviselő végkielégítése – a jogszerző idők összeszámíthatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kit. értelmében gyakorlatilag nemcsak az adott kormányzati igazgatási szervnél eltöltött időt, hanem más szerveknél, illetve más jogviszonyokban eltöltött időt is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A Kit. általános szabályként kimondja, hogy a végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni [Kit. 112. § (4) bek.]. A kormányzati szolgálati jogviszony fogalmát ugyanakkor e helyütt a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.
1
6
7
8
17