151 cikk rendezése:
31. cikk / 151 Hozzátartozó halála – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Pedagógusstátuszban dolgozóra érvényes az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja, mely szerint: "A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra"? Én ezt úgy értem, hogy ezt a két napot nem a pedagógus-pótszabadságaimból kell kivennem. Jól gondolom ezt?
32. cikk / 151 Készenléti jellegű munkakör napi nyolcórás munkaidőben
Kérdés: Új munkavállalót vettünk fel, a munkaszerződésében úgy állapodtunk meg, hogy a napi munkaidejének mértéke nyolc óra. A munkavállaló munkaköre valójában készenléti jellegűnek minősül, mert a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Kötelesek lettünk volna megállapodni vele a hosszabb teljes napi munkaidőben – például tíz vagy tizenkét órában? Ha igen, kell-e módosítani a munkaszerződését ennek érdekében?
33. cikk / 151 Kirendelés az óvodai rendkívüli szünet alatt
Kérdés: Március 8-tól rendkívüli szünetet rendeltek el az óvodákban, kivéve a gyermekfelügyeletet. Lehetséges-e, hogy ennek az idejére nem szabadságot vagy állásidőt ad ki a munkáltató, hanem kirendeli a dolgozókat az önkormányzat konyhájára dolgozni?
34. cikk / 151 Összeférhetetlenség a cégen belül
Kérdés: Egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja létesíthet-e jogviszonyt (munkaviszonyt/megbízási jogviszonyt) ugyanazon gazdasági társaságnál elnöki tanácsadóként?
35. cikk / 151 Hozzátartozó halála – a szabadidő igénybevétele
Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?
36. cikk / 151 Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél
Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
37. cikk / 151 Teljesítendő munkaidő meghatározása megállapodás alapján
Kérdés: Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése ír a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékéről. A régi Mt. ilyen rendelkezést nem tartalmazott. Afelek a megállapodásukban vagy kollektív szerződésben rendelkezhetnek-e havi 172, 173 vagy akár 174 óra munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőről?
38. cikk / 151 Foglalkoztatási kötelezettség – ha a hozzátartozó karanténban van
Kérdés: A munkavállaló nem beteg, keresőképes, dolgozik. Vele együtt élő hozzátartozója COVID-19 vírussal fertőzött országból tér haza, ahol munkát végzett. A kérdező munkavállalót a munkáltatója nem akarja foglalkoztatni a hozzátartozó hatóságikarantén-ideje alatt. Jár-e részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerinti állásidő?
39. cikk / 151 Együttalkalmazási tilalom – kivételek az egészségügyben
Kérdés: Az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. Az Eütev.tv. 1. §-a szabályozza a törvény célját (itt egészségügyi dolgozókat említ), a 2. §-a a törvény hatályát. Az Eütev.tv. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásában közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni. Az Eütev.tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg az egészségügyben dolgozó fogalmát, míg a 4. § a) pontja az egészségügyi dolgozó fogalmát. Mindezek alapján az Eütev.tv 14/D. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás körébe [akik esetében a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi esetet nem kell alkalmazni] csak az egészségügyi dolgozókat, vagy az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat egyaránt kell-e érteni, figyelemmel arra, hogy az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése egyébként nem nevesíti külön az egészségügyben dolgozókat?
40. cikk / 151 Hozzátartozó halála – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Meddig vehető igénybe hozzátartozó halála esetén adható pótszabadság 2020-ban?