14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Bérkorrekció keresőképtelenséget követően
Kérdés: A gyárszintű béremelés időszakában az adott munkavállaló már 5. hónapja táppénz miatt van távol, és még hosszú, bizonytalan ideig nem is fog tudni munkába állni. Részére is köteles a munkáltató a bért megemelni a többi munkavállalóval együtt, vagy elég akkor rendeznie a bérét, amikor a keresőképessége megállapításra kerül?
2. cikk / 14 Bérkorrekció minimálbér emelésével
Kérdés: Többévnyi hosszú távollét megszűnését követően a bérrendezés során a munkáltató köteles-e figyelni, hogy a munkavállaló bére az adott év átlagos éves béremelése után eléri-e az adott év során meghatározott minimálbért/garantált bérminimumot? Ha nem éri el, akkor arra a szintre kell emelnie, majd a következő éves béremelés mértékével számoljon tovább? Vagy elegendő-e a visszatérés tényleges évében a gyári átlagos béremelések megadása után figyelni, hogy az adott bér a minimálbért/garantált bérminimumot eléri-e?
3. cikk / 14 Illetménykorrekció – „GYES”-ről visszatérő vezető beosztású pedagógusnak
Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő vezetői megbízással rendelkező óvodapedagógust, alapítványi fenntartású magánintézmény esetében milyen mértékű bérkorrekcióban kell részesíteni? Amennyiben a visszatérését követően öt nap múlva a még hatályos vezetői megbízása visszavonásra kerül, abban az esetben erre a pár napra mi alapján kell rendezni az óvodapedagógus illetményét? A felhalmozott szabadságát már az emelt illetménnyel kell kifizetnie a munkáltatónak? Az óvodapedagógus besorolása jelenleg Pedagógus I. kategória.
4. cikk / 14 Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció
Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő édesanyát. Ez azt jelenti, hogy a bérkorrekció esetén ugyanarra a szintre kell felhozni a visszatérő édesanya bérét, mint amit a helyettesítő munkavállaló keres?
5. cikk / 14 Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya
Kérdés: Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?
6. cikk / 14 Munkavállalói igények kényszertörlés alatt álló munkáltatóval szemben
Kérdés: Egy cég kényszertörlés alá került. A cégben volt egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodó édesanya, akinek ez a státusza két éve lejárt. Az akkori főnöke külföldre költözött, sem a felhalmozott szabadságát nem fizette ki, sem állásidőt nem fizet neki azóta sem, a bérkorrekcióról nem is beszélve. A NEAK oldalán az édesanya még mindig be van jelentve a céghez. Mivel a tulaj külföldi állampolgár és külföldön is tartózkodik, mit javasolnak az édesanya jogos igényeinek érvényesítése érdekében? Hogyan lehet elérni egy ilyen esetben, hogy az édesanya megkaphassa a végkielégítést és a felhalmozott szabadságát, ha az állásidőt nem is?
7. cikk / 14 Bérmódosítási kötelezettség közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: A GYED/GYES után visszatérő kismama, aki a Kttv. hatálya alá tartozik, joggal tarthat-e igényt az Mt. 59. §-ában szereplő bérkorrekcióra? A visszatérő édesanyák bérét ugyanis a garantált bérminimumig hozzák fel csak, holott gyakran a szülés előtti időszakban nem a garantált bérminimumot kapta, hanem annál nagyobb összeget. Így a visszatérő anyukák bére sose fogja elérni azokét, akik nem szültek gyermeket, vagy a férfi kollégákét. Erre figyelemmel az Mt. – kérdésben idézett – 59. §-át, melynek értelmében a munkáltató köteles az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét (pl. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) megszűnését követően ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, nem lehet alkalmazni a Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők tekintetében?
8. cikk / 14 Bérkorrekció – alkalmazandó teljesítménybérezés esetén is
Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő anyuka esetében megtagadhatja-e a munkáltató a bérkorrekciót arra hivatkozva, hogy a cégnél teljesítményalapú béremelés van, így munkavégzés hiányában neki nem tudnak emelni a munkabérén?
9. cikk / 14 Munkába álló kismamák – illetményemelés jogállástól függően
Kérdés: A Kttv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkába visszatérő kismamák esetén a munkáltatók folyamatosan megtagadják az Mt. 59. §-ának alkalmazását, mely rendelkezés előírja, hogy a munkáltató az Mt. 127–132. §-ában meghatározott távollét megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Tudomásom szerint sem a Kttv., sem a Kjt. nem zárja ki ennek a jogszabálynak az alkalmazását. Van olyan törvényi paragrafus, amelyre hivatkozva a munkáltató megtagadhatja ezt az illetménykorrekciót GYED-ről, illetve GYES-ről visszatérő édesanyák tekintetében?
10. cikk / 14 Bérkorrekcióra vonatkozó jog elévülése
Kérdés: Egy kismama 2020-ban gyermek gondozásának céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérve nem kapott bérkorrekciót, ezért akkor a bent lévő szabadságai az alacsonyabb bérrel lettek kifizetve. Időközben született még egy gyermek, így munkába visszatérve újra aktuális a bérkorrekció. A HR szerint utólag már nem tudják korrigálni a hibát, mert elévült az „ügy”, ezért nem is foglalkoznak vele. Van-e lehetőség még arra, hogy megkapja a 2020-ban kifizetett összeg különbözetét akkori korrigált bérrel?
