Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. április 14-én (291. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5788

[…] problémákra lehet hivatkozni, amelyeket a munkáltató ilyen módon még nem tett szóvá, vagy amelyek miatt nem adott például írásbeli figyelmeztetést.A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazotta) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagyb) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Kjt. 33/A. § (1) bek.].A munkáltató köteles mind a felmentést, mind a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a felmentés, illetve a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén az indok valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés jogát azonban csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül (szubjektív határidő), legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni (objektív határidő). A tudomásszerzés időpontjának – ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni – azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják [Kjt. 33/A. § (2)–(3) bek.]. Mivel a közalkalmazott február vége óta minden bizonnyal nem dolgozik, és a kérdés megválaszolásának időpontjában – és vélhetően a legutolsó kötelezettségszegés óta is – már tizenöt nap eltelt, nem javasoljuk a rendkívüli felmentés közlését, hiszen a munkáltató már nagy valószínűséggel „kifutott” a szubjektív határidőből. Megjegyezzük, hogy egyébként nem kizárt, hogy a munkáltató a közalkalmazottal a keresőképtelenségének fennállása alatt közölje a rendkívüli felmentést, mivel ez utóbbinak nem képezi akadályát semmilyen felmentési tilalom vagy felmentési korlátozás. Ugyanakkor – álláspontunk szerint – a kérdésben írottakból inkább arra lehet következtetni, hogy a rendkívüli felmentésnek nem feltétlenül állnak fenn a feltételei: a közalkalmazott munkájával szemben felhozott kifogások, így a kommunikációs problémák, a proaktivitás és a pontosság hiánya, a beszámoló és a munkaterv hiányosságai, a rendezvény szervezésével kapcsolatban tapasztalható késlekedés, a nemtörődöm és hanyag magatartás inkább a felmentést alapozhatják meg nem megfelelő munkavégzés címén.A közalkalmazotti jogviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit az Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – 82. és 83. §-a tartalmazza. Amennyiben a felmentés vagy a rendkívüli felmentés jogellenes, a bíróság a munkáltatót a közalkalmazott kérelme alapján kötelezi arra, hogy közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárát térítse meg a közalkalmazott részére. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a közalkalmazott tizenkét havi távolléti díjának összegét. A közalkalmazott a kártérítésen túlmenően jogosult a végkielégítés összegére is, ha a közalkalmazotti jogviszonya jogellenesen nem felmentéssel szűnt meg, vagy ha a közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor a Kjt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján a nem megfelelő munkavégzésre alapított felmentés miatt – nem részesült végkielégítésben. A közalkalmazott a kártérítés és – annak részeként – az elmaradt jövedelem helyett követelheti a munkáltató általi felmentés esetén irányadó felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget [Mt. 82. §].A közalkalmazott kérelmére a bíróság csak néhány esetben dönthet úgy, hogy helyreállítja a közalkalmazotti jogviszonyt. Ez csak akkor fordulhat elő, haa) a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéseaa) az egyenlő bánásmód követelményébe,ab) a joggal való visszaélés tilalmába,ac) az Mt. 65. §-ának (3) bekezdésébe (felmentési tilalmakba), vagyad) az Mt. 273. §-ának (1) bekezdésébe ütközött (a szakszervezeti tisztségviselők, a közalkalmazotti tanács elnökének munkajogi védelmébe),b) […]