Szakképzési munkaszerződés – a lehetséges időtartam
Kérdés
Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. március 5-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4911
[…] oktatásból és gyakorlatbóláll".Ennélfogva a szakképzési munkaszerződés időtartamának meghatározása a szakirányú oktatás időtartamához igazodik. Az egyes szakmákra vonatkozó Képzési és kimeneti követelmények (KKK) határozzák meg, hogy az adott szakma vonatkozásában mennyi a szakmai oktatás időtartama, és annak az ágazati alapoktatásra, a szakirányú oktatásra, illetve az egybefüggő szakmai gyakorlatra fordítandó része.A fenti rendelkezésekből együttesen az következik, hogy a szakképzési munkaszerződés egy határozott időre létrejövő jogviszonytípus, amellyel kapcsolatosan az Szkt. 83. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy "a szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni". Az Szkt. 83. §-ának (6) bekezdése alapján az Mt. határozott időre szóló munkaszerződésre vonatkozó 192. §-a is az alkalmazandó szabályok között van. Az Mt. 192. § (4) bekezdése elvi éllel rögzíti: "a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására." Ebből – megítélésünk szerint – az következik, hogy amennyiben az adott tanuló vagy képzésben részt vevő személy számára a duális képzőhely a képzés teljes időtartama alatt biztosítani kívánja a szakirányú oktatást, akkor a közöttük létrejövő szakképzési munkaszerződésnek a teljes képzés idejét le kell fednie. Így – álláspontunk szerint – nem rendeltetésszerű, ha például szeptembertől a nyári szünet kezdetéig kötik meg a szakképzési munkaszerződést, és ezt a felek minden tanítási évben újra megismétlik. Nem tekinthető ugyanis a duális képzőhely jogos érdekének az, hogy az adott tárgyévben rövidebb legyen a jogosító idő, amely a tanuló, szakképzésben részt vevő személy egyes jogosultságainak (pl. szabadság, szabadság idejére járó távolléti díj) alapját képezi, illetve, hogy ilyen módon költséget spóroljon meg. Mindez egyben a tanuló, képzésben részt vevő személy jogos érdekeit csorbítaná.Ezen túlmenően pedig maga az Szkt. 87. §-ának (1) bekezdése […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2024. március 5-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4911
[…] oktatásból és gyakorlatbóláll".Ennélfogva a szakképzési munkaszerződés időtartamának meghatározása a szakirányú oktatás időtartamához igazodik. Az egyes szakmákra vonatkozó Képzési és kimeneti követelmények (KKK) határozzák meg, hogy az adott szakma vonatkozásában mennyi a szakmai oktatás időtartama, és annak az ágazati alapoktatásra, a szakirányú oktatásra, illetve az egybefüggő szakmai gyakorlatra fordítandó része.A fenti rendelkezésekből együttesen az következik, hogy a szakképzési munkaszerződés egy határozott időre létrejövő jogviszonytípus, amellyel kapcsolatosan az Szkt. 83. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy "a szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni". Az Szkt. 83. §-ának (6) bekezdése alapján az Mt. határozott időre szóló munkaszerződésre vonatkozó 192. §-a is az alkalmazandó szabályok között van. Az Mt. 192. § (4) bekezdése elvi éllel rögzíti: "a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására." Ebből – megítélésünk szerint – az következik, hogy amennyiben az adott tanuló vagy képzésben részt vevő személy számára a duális képzőhely a képzés teljes időtartama alatt biztosítani kívánja a szakirányú oktatást, akkor a közöttük létrejövő szakképzési munkaszerződésnek a teljes képzés idejét le kell fednie. Így – álláspontunk szerint – nem rendeltetésszerű, ha például szeptembertől a nyári szünet kezdetéig kötik meg a szakképzési munkaszerződést, és ezt a felek minden tanítási évben újra megismétlik. Nem tekinthető ugyanis a duális képzőhely jogos érdekének az, hogy az adott tárgyévben rövidebb legyen a jogosító idő, amely a tanuló, szakképzésben részt vevő személy egyes jogosultságainak (pl. szabadság, szabadság idejére járó távolléti díj) alapját képezi, illetve, hogy ilyen módon költséget spóroljon meg. Mindez egyben a tanuló, képzésben részt vevő személy jogos érdekeit csorbítaná.Ezen túlmenően pedig maga az Szkt. 87. §-ának (1) bekezdése […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
