Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség
Kérdés
Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. február 14-én (240. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4611
[…] érvénytelen [Mt. 28. § (1) bek.]. Azt azonban, hogy valóban fennáll a megtámadhatóság lehetősége, csak a tényállás valamennyi releváns körülménye fényében lehetséges eldönteni. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a munkavállalónak írásban kell közölnie a munkáltatóval, azt azonban csak a tévedés felismerésétől számított harmincnapos szubjektív határidő alatt támadhatja meg. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga már nem gyakorolható [Mt. 28. § (7)–(8) bek.]. Ha a megtámadás eredménytelen, ennek megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a keresetlevelet a munkaügyi perben eljáró bíróságnál (törvényszék). A megtámadás akkor tekinthető eredménytelennek, ha a munkáltató a megtámadás közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el [Mt. 287. § (3) bek.]. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy nem növeli a megtámadás sikerességének esélyeit, ha a munkavállaló ugyan képes lett volna rá, de – annak érdekében, hogy minél előbb "szabaduljon" a számára kellemetlen helyzetből – olvasás nélkül aláírta a közös megegyezést tartalmazó megállapodást. Ha ugyanis a munkavállalónak lehetősége lett volna áttanulmányozni a dokumentumot, ám ezt elmulasztotta, saját maga járt el felróható módon. Általában elvárható ugyanis a munkavállalótól, hogy mielőtt aláír egy jognyilatkozatot, megismerje annak tartalmát. Éppen ezért egy esetleges munkaügyi per során fontos kérdés lehet, hogy vajon erre volt-e lehetősége, vagy az adott helyzetben a munkáltató képviselői tanúsítottak olyan magatartást, amellyel […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
