Részmunkaidő a polgármesteri hivatalban


Közös önkormányzati hivatalnál egy köztisztviselő – kérelmére – a heti 40 óra helyett heti 30 órában, munkaidőkeretben, munkaidő-beosztással dolgozik az alábbiak szerint: H.: 7.30-16.00: 8,5 óra; K.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Sze.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Cs.: 7.30-12.00: 4,5 óra; P.: "0" órás munkanap, kiegyenlítő nap. Ez a munkaidő-beosztás állandó, csak akkor fog változni, ha egy másik kolléganőt helyettesítenie kell. Valóban szükséges munkaidőkeretet alkalmazni ebben az esetben, vagy meg lehet oldani egyéb módon? Amennyiben egy munkaszüneti nap (pl. a húsvéthétfő) munkanapra esik, azt a munkaidőkeretben hány órának kell számolni? Tehát ezen a munkaszüneti napon kívül hány órát kell dolgoznia a hét fennmaradó részében?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. május 11-én (212. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4147

[…] alatt hány általános munkarend szerinti munkanap, azaz hány hétköznap van. Ennek és a napi munkaidő mértékének szorzata a teljesítendő munkaidő. Ennek meghatározásánál az általános munkarendre (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Azaz, úgy kell tekinteni, mintha ez a nap ott sem lenne a naptárban. Ezért a nagypénteki és a húsvéthétfői munkaszüneti napokkal úgy kell eljárni, hogy 2021. április hónapra nem 22, hanem csak 20 munkanappal számolunk. Így a köztisztviselőnek idén áprilisban 20 munkanap × 6 óra, vagyis 120 óra a rendes munkaidőben teljesítendő munkaideje a munkaidőkeret tartama alatt. Az, hogy a húsvéthétfőre eső naptári héten hány órát dolgozhat még a köztisztviselő, elsősorban attól függ, hogy milyen hosszú munkaidőkeretben foglalkoztatja őt a munkáltató, illetve hogy a munkavégzésére rendes vagy rendkívüli munkaidőben kerül-e sor.A munkaidőkeret leghosszabb időtartama négy hónap vagy tizenhat hét, de a munkáltató természetesen ennél rövidebb munkaidőkeretet – akár egy hét tartamút – is meghatározhat [Kttv. 90. § (5) bek.]. Ha például egy heti (naptári hétre eső) munkaidőkeretben foglalkoztatná a köztisztviselőt a munkáltató, akkor a húsvéthétfővel induló naptári héten – figyelemmel a hétfői nap kiesésére – a rendes munkaidőben ledolgozható munkaidő 4 munkanap × 6 óra, azaz 24 óra lehetett volna. Jelen esetben azonban a köztisztviselő munkaidő-beosztása szerint a kedd-csütörtökre eső munkaideje összesen 21,5 óra, így a kérdés szerinti beosztás alapján rövidebb időben dolgozott volna az egyheti munkaidőkeretben, mint amilyen tartamú beosztás szerinti munkaidőt a munkáltató elrendelhetne.Emellett fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy az előző – a nagypéntekkel érintett – egyheti munkaidőkeretben a fentiekből következően szintén csak 24 óra munkaidővel lehetett számolni. Ezzel szemben azon a héten – figyelemmel a köztisztviselő pénteki szabadnapjára – a köztisztviselőnek 30 órát kellene dolgoznia, vagyis – egyheti munkaidőkeret alkalmazása esetén – plusz 6 óra munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő jelentkezne nála. Ezért sem indokolt ilyen rövid keret alkalmazása.Ha egyhavi (naptári hónapokra eső) munkaidőkeretben foglalkoztatná a munkáltató az érintett köztisztviselőt, akkor – ahogy fentebb is bemutattuk – 2021 áprilisában 120 órát dolgozhat rendes munkaidőben. Így – a Kttv., valamint a 30/2012. Korm. rendelet munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályait figyelembe véve, ideértve a rendkívüli munkaidő szabályait is – akár heti 60 órát is dolgozhatna a köztisztviselő a húsvéthétfővel érintett naptári héten (vagy bármely más naptári héten) azzal, hogy a munkaidőkeret átlagában nem haladhatná meg a heti munkaidő a 30 órát. Ez egy extrém példa, de jól mutatja, mennyire rugalmas munkaidő-beosztási lehetőségeket kínál a munkaidőkeret […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.