Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés
Munkavállalónk részmunkaidőben, heti 32 órában dolgozik egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Munkaidő-beosztása szerint hétfőtől csütörtökig napi 8 órát dolgozik, pénteken nem végez munkát. Életkora alapján 10 nap pótszabadságra jogosult a 20 nap alapszabadságon felül. Milyen módon kell számára kiadnunk a szabadságot? Jól értelmezzük, hogy ha hétfőtől csütörtökig szabadságot vesz ki, akkor péntekre is egy nap szabadságot kell kiírnunk, akkor is, ha azon a napon egyébként munkát nem végez (azaz minden 4. nap szabadság után egy 5. nap szabadságot is ki kell adni)? Hasonló módon kell eljárni a betegszabadság kiadása során is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. október 7-én (91. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1767
[…] figyelmet, hogy ilyen esetben minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, azaz a kérdéses esetben hétfőtől péntekig az öt nap szabadság alatt 40 órát teljesített.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)–(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A kérdéses példában egy munkanap 32/5 = 6,4 órának felel meg. Ha a munkavállaló hétfőtől péntekig kíván mentesülni a munkavégzés alól, 32 óra szabadságot kell igénybe vennie. Esetében ez 32/6,4 = 5 munkanap szabadságot jelent. Ebben az esetben a teljesített munkaidőt is a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva (ebben a példában tehát 32 órát). Ugyanakkor, ha a munkavállaló csak hétfőre kér szabadságot, ez 8 órát, azaz 8/6,4 = 1,25 nap szabadságot jelent.A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám választását a naptári év során nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon.A betegszabadság kiadásánál a szabadság kiadására vonatkozó […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. október 7-én (91. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1767
[…] figyelmet, hogy ilyen esetben minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni, azaz a kérdéses esetben hétfőtől péntekig az öt nap szabadság alatt 40 órát teljesített.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)–(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A kérdéses példában egy munkanap 32/5 = 6,4 órának felel meg. Ha a munkavállaló hétfőtől péntekig kíván mentesülni a munkavégzés alól, 32 óra szabadságot kell igénybe vennie. Esetében ez 32/6,4 = 5 munkanap szabadságot jelent. Ebben az esetben a teljesített munkaidőt is a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva (ebben a példában tehát 32 órát). Ugyanakkor, ha a munkavállaló csak hétfőre kér szabadságot, ez 8 órát, azaz 8/6,4 = 1,25 nap szabadságot jelent.A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám választását a naptári év során nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon.A betegszabadság kiadásánál a szabadság kiadására vonatkozó […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
