Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás
Kérdés
A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. május 19-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4
[…] napokon is működő munkáltatónál (pl. vendéglátás, közművelődés), illetve az ilyen jellegű munkakörben (pl. biztonsági őr, karbantartás) foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét. Ugyancsak eltérhetnek a Rendelettől a lakossági ellátást és szolgáltatást végző munkaadók, valamint – és ez a legtágabb felhatalmazás – az általánostól eltérő munkaidő-beosztást alkalmazók, akik értelemszerűen nem a "hétfő-péntek" relációban dolgoznak (3. §). Összegezve, a felsorolt esetekre nem vonatkoznak a Rendelet szabályai. A munkarend meghatározására, és így a munkaidő beosztására - kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató jogosult [Mt. 118. § (1) bekezdés]. Ezt a felhatalmazást a Rendelet nem érinti, így a munkáltató annak szabályaitól eltérően is meghatározhatja a munkaidő-beosztást. A Rendelet 2. §-ában foglalt, az általánostól eltérő munkaidő-beosztás esetére jó példa, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidőkeret lényege, hogy hosszabb időtartam – az Mt. szerinti esetekben akár 12 hónap – vonatkozásában határozza meg a teljes munkaidő figyelembevételével a ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeret kezdetének és végének figyelembevételével. A munkaidőkeret alkalmazásával tehát a munkáltató eltérhet a Rendelet szabályaitól, és beoszthatja úgy a munkavállalókat, hogy számukra a Rendelet szerint pihenőnappá nyilvánított napon munkavégzést rendel el, illetőleg a munkanappá nyilvánított napon adja ki a pihenőidejüket. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkáért a […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. május 19-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4
[…] napokon is működő munkáltatónál (pl. vendéglátás, közművelődés), illetve az ilyen jellegű munkakörben (pl. biztonsági őr, karbantartás) foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét. Ugyancsak eltérhetnek a Rendelettől a lakossági ellátást és szolgáltatást végző munkaadók, valamint – és ez a legtágabb felhatalmazás – az általánostól eltérő munkaidő-beosztást alkalmazók, akik értelemszerűen nem a "hétfő-péntek" relációban dolgoznak (3. §). Összegezve, a felsorolt esetekre nem vonatkoznak a Rendelet szabályai. A munkarend meghatározására, és így a munkaidő beosztására - kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató jogosult [Mt. 118. § (1) bekezdés]. Ezt a felhatalmazást a Rendelet nem érinti, így a munkáltató annak szabályaitól eltérően is meghatározhatja a munkaidő-beosztást. A Rendelet 2. §-ában foglalt, az általánostól eltérő munkaidő-beosztás esetére jó példa, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidőkeret lényege, hogy hosszabb időtartam – az Mt. szerinti esetekben akár 12 hónap – vonatkozásában határozza meg a teljes munkaidő figyelembevételével a ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeret kezdetének és végének figyelembevételével. A munkaidőkeret alkalmazásával tehát a munkáltató eltérhet a Rendelet szabályaitól, és beoszthatja úgy a munkavállalókat, hogy számukra a Rendelet szerint pihenőnappá nyilvánított napon munkavégzést rendel el, illetőleg a munkanappá nyilvánított napon adja ki a pihenőidejüket. Ebben az esetben a beosztás szerinti munkáért a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
