Többlettanítási díj az átfedési időre

Kérdés: A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az óvodapedagógusoknak, akik csoportjukban egyedül, dajka vagy pedagógiai asszisztens mellett látják el az óvodapedagógusi feladatokat? (A másik óvodapedagógus álláshely betöltetlen.) Az egymást váltó óvodapedagógusok közül jár-e díjazás az átfedési időre annak, akinek óvodapedagógus párja aznap beteg vagy szabadságon van? Az egymást váltó óvodapedagógusok közül az egyik tartósan beteg. A másik óvónő részére fizetni kell-e az átfedési időre járó többlettanítási díjat és a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíjat is, vagy csak a helyettesítésért jár díjazás? Jár-e az átfedési időre járó díjazás és a tartós helyettesítésért díjazás egyszerre?
Részlet a válaszából: […] hiányzó óvodapedagógust. Az óvodapedagógus így egyedül dolgozónak minősül, és őt a többlettanítási óradíj megilleti akkor is, amikor pedagógiai asszisztens vagy dajka segítségével látja el a feladatait.A szabályozás továbbá nem tesz különbséget a díjazásra való jogosultság tekintetében aszerint, hogy milyen ok vezetett az óvodapedagógus egyedüli feladatellátására. Akár rövid időtartamú, akár tartós távolléttel érintett a váltótársa, annak, aki a munkát egyedüliként elvégzi, jár a Púétv. 130. §-ának (2) bekezdése szerinti többlettanítási óradíj. Ez független attól, hogy ez az óvodapedagógus egyébként megfelel-e a másik többlettanítási óradíj feltételének, amelyet a Púétv. 101. §-a szabályoz. Kimondva: a pedagógus számára tartós helyettesítésért a kormányrendeletben meghatározott többlettanítási óradíj jár. Itt jegyezzük meg, hogy tartós helyettesítésre a Púétv. 82. §-ának (6) bekezdése alapján csak az érintett óvodapedagógus és a munkáltató írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év végéig szóló megállapodása alapján kerülhet sor. E szabályhoz kapcsolódnak a 401/2023. Korm. rendeletnek a többlettanítási óradíj mértékét meghatározó 89. § (1)-(2) bekezdései. Eszerint tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár, azaz: legalább 5288 Ft-os óradíj. Ha pedig[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselői jubileumi jutalom – nem minden jogviszony számít

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban foglalkoztatott köztisztviselő jubileumi jutalmának kifizetéséhez az alábbi jogviszonyok közül melyek számíthatóak be?
a) Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1987-1990): munkaviszony,
b) Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (1990-1998): munkaviszony,
c) tűzoltó-parancsnokság (1998-2003): közalkalmazotti jogviszony,
d) tűzoltó-parancsnokság (2004-2005): megbízási jogviszony,
e) önkormányzat (2004): részmunkaidős közhasznú munkavállalói jogviszony,
f) tűzoltó-parancsnokság (2005): közfoglalkoztatási jogviszony,
g) több alkalommal alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott,
h) adóköteles munkanélküli-ellátásban részesült,
i) 2006 óta közszolgálati jogviszonyban áll.
2013 júliusában kapott egy értesítést az akkori munkáltatójától, mely szerint a Kttv. 150. §-a alapján a jubileumi jutalom számításának szabályai megváltoztak. Az új számítási szabályok alapján a jubileumi jutalomra való jogosultságának kinevezésében megállapított eszmei kezdetet módosították, így több mint három évvel növekedett a beszámítható időtartam.
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban töltött időket nem lehet a jubileumi jutalomnál számításba benni, így sem a Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, sem a Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat alkalmazásában eltöltött idő nem jogosítja a köztisztviselőt a jubileumi jutalomra. Ugyancsak nem lehet figyelembe venni a polgári jogi jogviszonyokban eltöltött időt, azaz azt az időszakot, amely alatt a jelenlegi köztisztviselő a tűzoltó-parancsnokságon megbízási jogviszonyban állt. A tűzoltó-parancsnokságon közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás (munkaviszony) keretében eltöltött időt sem lehetséges figyelembe venni, mivel e jogviszonyoknak a beszámítását nem teszi lehetővé a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése. A munkanélküli-ellátás időtartama sem vehető figyelembe a Kttv. értelmében.A Kjt. hatálya alá tartozó szervnél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt azonban figyelembe kell venni [Kttv. 150. § (3) bek. c) pont], ilyen a tűzoltó-parancsnokságon 1998 és 2003 közötti időszak. Szintén figyelembe kell venni a helyi önkormányzatnál 2004-ben eltöltött részmunkaidős közhasznú munkaviszonyt is,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondás bizalomvesztés miatt

Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
Részlet a válaszából: […] bizalom elvesztése általában a munkavállaló munkavégzésével kapcsolatos tényállásokhoz kötődik. Önmagában nem elegendő, ha a munkáltató pusztán a bizalomvesztésre hivatkozik a felmondásban, hiszen azt valamilyen konkrét, a munkavállaló személyében (magatartásában) rejlő ok kell, hogy kiváltsa, ráadásul a felmondás okának világosnak, valósnak és okszerűnek is kell lennie [Mt. 64. § (2) bek.]. A bizalomvesztés számos konkrét tény­állást foglalhat magában, azt kimerítően felsorolni nem lehetséges. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a vezető bizalmának elvesztése – mint felmondási indok – csak a munkavállaló magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló, bizonyítható objektív tényen alapulhat [EBH 2016.24]. Bizalomvesztést alapozhat meg, ha a munkavállaló a felettesével szemben elfogadhatatlanul, tiszteletlen módon, illetve kioktató hangnemben kommunikál [BH 2021.9.267]. Mivel nem ismerjük, hogy a konkrét esetben milyen tényállás szolgált a bizalomvesztés alapjául, nem tudunk állást foglalni abban sem, hogy felmondással jogszerűen megszüntethető volt-e a munkaviszony. Az azonban általánosságban kijelenthető: nem kizárt, hogy a felmondás jogszerű oka legyen az olyan magatartás, aminek a bizalomvesztés a következménye.Ha valóban jogellenesen szüntette meg a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát, akkor a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló számára a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.]. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (2) bek.]. A munkavállaló kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is [Mt. 82. § (4) bek.]. Ezen túlmenően, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor nem részesült végkielégítésben az Mt. 77. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján (ilyen lehet a szóban forgó eset is, mivel a felmondás a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze), akkor jogosult a végkielégítés összegére is [Mt. 82. § (3) bek.].Az Mt. 83. §-ának (1) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?
Részlet a válaszából: […] kötelező és a munkáltató engedélye alapján biztosított fizetés nélküli szabadság ideje is. A szünetelés e szabálya eltér az egyébként a szakmai gyakorlat szünetelésének számításától, attól az esettől tehát, amikor a minősítésben való részvételhez számítandó szakmai gyakorlatba nem számít be a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének 30 napot meghaladó időtartama [401/2023. Korm. rendelet 43. § (3) bek. a) pont].Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a szünetelés alatt éri el a köznevelési foglalkoztatotti jutalom valamely fokozatára való jogosultságot, azt az a munkáltató köteles számára kifizetni, amellyel az adott fokozat kifizetésének esedékessége időpontjában fennáll a jogviszonya. Ha pedig több, a Púétv. hatálya alá tartozó munkáltatója van, mindegyik külön-külön a vele fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és az ott fizetett illetmény alapján köteles ezt megtenni. Itt je­gyezzük meg, hogy felsőoktatási intézménnyel nem lehet köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állni, csak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban. Munkaviszonyban jubileumi jutalom vagy köznevelési foglalkoztatotti jutalom nem jár, közalkalmazotti jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Kérdés: Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy 50 éves portásnak, aki megváltozott munkaképességű, hány óra szabadság jár egy évben? Általános, heti 40 órás munkaviszonyban járna neki (30×8)+(5×8) = 280 óra.
Részlet a válaszából: […] szabadság mennyisége független a munkaidő mértékétől, az tehát az általános teljes munkaidőtől eltérő munkaszerződéssel dolgozókra is ugyanannyi [MK 19.]. A jelen esetben a kérdés ezért az, hogy ez az évi 35 munkanap szabadság hány órának felel meg, ha a munkáltató a szabadságot órában adja ki, és tartja nyilván [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. A heti 45 órás munkaidő napi 9 órát jelent, ez tehát a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaideje. Ez a portás esetében akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési munkaszerződés – a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] oktatásból és gyakorlatbóláll".Ennélfogva a szakképzési munkaszerződés időtartamának meghatározása a szakirányú oktatás időtartamához igazodik. Az egyes szakmákra vonatkozó Képzési és kimeneti követelmények (KKK) határozzák meg, hogy az adott szakma vonatkozásában mennyi a szakmai oktatás időtartama, és annak az ágazati alapoktatásra, a szakirányú oktatásra, illetve az egybefüggő szakmai gyakorlatra fordítandó része.A fenti rendelkezésekből együttesen az következik, hogy a szakképzési munkaszerződés egy határozott időre létrejövő jogviszonytípus, amellyel kapcsolatosan az Szkt. 83. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy "a szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni". Az Szkt. 83. §-ának (6) bekezdése alapján az Mt. határozott időre szóló munkaszerződésre vonatkozó 192. §-a is az alkalmazandó szabályok között van. Az Mt. 192. § (4) bekezdése elvi éllel rögzíti: "a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására." Ebből – megítélésünk szerint – az következik, hogy amennyiben az adott tanuló vagy képzésben részt vevő személy számára a duális képzőhely a képzés teljes időtartama alatt biztosítani kívánja a szakirányú oktatást, akkor a közöttük létrejövő szakképzési munkaszerződésnek a teljes képzés idejét le kell fednie. Így – álláspontunk szerint – nem rendeltetésszerű, ha például szeptembertől a nyári szünet kezdetéig kötik meg a szakképzési munkaszerződést, és ezt a felek minden tanítási évben újra megismétlik. Nem tekinthető ugyanis a duális képzőhely jogos érdekének az, hogy az adott tárgyévben rövidebb legyen a jogosító idő, amely a tanuló, szakképzésben részt vevő személy egyes jogosultságainak (pl. szabadság, szabadság idejére járó távolléti díj) alapját képezi, illetve, hogy ilyen módon költséget spóroljon meg. Mindez egyben a tanuló, képzésben részt vevő személy jogos érdekeit csorbítaná.Ezen túlmenően pedig maga az Szkt. 87. §-ának (1) bekezdése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Köznevelési jubileumi jutalom összege

Kérdés: 2024-ben jogosult lesz 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra az óvónőnk. E jutalom meghatározásakor (illetmény) az esélyteremtési illetményrészt is figyelembe kell-e venni? Illetve a 2023. október hónapban kifizetésre került jubileumi jutalom esetében is figyelembe kellett volna venni az esélyteremtési illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] fokozathoz kapcsolódó illetményt, az (5) bekezdés pedig az esélyteremtési illetményrészt. Az tehát beszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalom alapjába. Iskolában továbbá a 401/2023. Korm. rendelet "A havi illetmény részét képező egyéb juttatások" címe alatt található, a mesterképzésben szerzett diplomához kapcsolódó 2%-os, valamint a hiánytantárgyak tanításához kapcsolódó 4%-os illetménynövekedések is figyelembe veendők a köznevelési foglalkoztatotti jutalom számításakor [401/2023. Korm. rendelet 95/A. § (1)-(2) bek.].A második kérdés a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra vonatkozott. A 2023 októberében esedékes jubileumi jutalom alapja szintén a pótlékok nélküli kinevezési illetmény volt [Kjt. 78. § (2) bek., 85/A. § m) pont]. A Púétv. 157. §-ának (11) és (14) bekezdései ugyanakkor 2023. július 1-jére visszamenőleges hatállyal állapított meg illetményemelést és esélyteremtési illetményrészt a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó közalkalmazottak számára. Az, hogy ezt csak a novemberi illetménnyel együtt, de­cember 10-ig kellett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
Részlet a válaszából: […] munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár [Mt. 91. §]. A kérdésben leírtak alapján itt az első eset jöhet szóba. Ehhez viszont az kell, hogy egy hosszabb időszak alapján a munkavállalók a 24 órás műszakjuk alatt legfeljebb 16 órát töltsenek tényleges munkavégzéssel. Ezt minden munkavállaló esetén külön-külön kell vizsgálni.A második kérdést illetően, az alkalmi munka nem kombinálható hosszabb teljes munkaidővel [Mt. 203. § (1) bek. g) és h) pontok], ezért ilyen esetben a munkaszerződés szerinti napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet. Ezt meghaladóan túlóra elvileg elrendelhető lenne, ám annak éves legmagasabb mértékét határozott idejű munkaviszonyban arányosítani kell [Mt. 109. § (3) bek.]. Márpedig egy öt napra létesített egyszerűsített munkaviszony esetén az éves 250 óra arányos mértéke nem éri el a 3,5 órát.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

Kérdés: 2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart. Pontosan október hányadik napjáig? A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati főtanácsadók 2024. évi időarányos szabadságának megállapításához van szükségünk a pontos dátumra.
Részlet a válaszából: […] rendelkezések részének 27. cikkével összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán hivatalban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva – folyamatosan termelő üzem vagyunk –, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] illetve a képzésben részt vevő személy egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet [Szkt. 83. § (3) bek.]. Sem az Mt., sem a Szkt. nem írja elő azonban, hogy a kérdés szerinti esetben, azonos felek között fennálló jogviszonyokban a munkaidőt egybe kellene számítani. Tehát a szakképzési munkaszerződés alapján teljesített órákat nem kell figyelembe venni a munkaviszonyban a munkaidő-, illetve a pihenő­idő-szabályok szempontjából, sem akkor, ha azok a munkaviszonyban beosztott heti pihenőnapokra esnek, sem akkor, ha bárhova máshova. A kérdés alapján a szakképzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
8