241 cikk rendezése:
51. cikk / 241 Visszatérés a munkába – a szülő munkaideje és szabadsága
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a három év alatti gyermeket nevelő munkavállaló kérése alapján nemcsak napi négy, de akár ettől eltérő (például napi hat) órában foglalkoztatni őt? Ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási szabadságáról, akkor a gyermek után járó pótszabadságra is jogosult az egyébként a szabadságszámítás szempontjából figyelembe veendő időszakra? Ezt is ki kell adni akár évekre visszamenőlegesen? Mi a helyzet akkor, ha az érintett időszak egy részében a jogosultság nem állt fenn, vagy már meg is szűnt (pl. időközben a gyermek kikerült a neveléséből, vagy betöltötte a 16. életévét)? Ezt a jogosultságot a munkáltató csak a munkavállaló nyilatkozata alapján vagy egyéb igazolások bekérésével is vizsgálhatja?
52. cikk / 241 Közalkalmazotti jogviszonyban – időszámítás
Kérdés: Közalkalmazott besorolásához munkaviszonyként beszámítható-e az az időtartam, amikor közmunkásként volt foglalkoztatva a munkavállaló, főállású anyaként volt otthoni foglalkoztatott, valamint az ápolási díj folyósításának időtartama, ha nem állt jogviszonyban, ahonnan fizetés nélküli szabadságon lett volna?
53. cikk / 241 Japán tanár magyar katedrán – a foglalkoztatás előfeltételei
Kérdés: Japán állampolgárt szeretnénk foglalkoztatni a felsőoktatásban oktatói munkakörben határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban, helyettesítés céljából. Információink szerint első körben munkaerőigény-bejelentést, valamint munkavállalási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a munkáltatónak az illetékes kormányhivatal felé. Mik azok a további intézkedések, amelyeket egy ilyen foglalkoztatás esetében meg kell tennie a munkáltatónak, illetve a leendő munkavállalónak? Mi az, amire kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy helyesen járjon el a foglalkoztató (egészségbiztosítás, tartózkodási engedély, szakképzettséget igazoló dokumentumok honosítása stb.)?
54. cikk / 241 Pedagógus szakmai gyakorlata – amikor a távollét is számít
Kérdés: Egy 2014. szeptember 1-jétől foglalkoztatott pedagógusunk 2017. július 10. és szeptember 30. között táppénzen volt, majd 2017. október 1-je és 2018. március 16. között CSED-et vett igénybe, 2018. március 18-tól április 17-ig GYED-et. 2018. június 12-én ismét aktív jogviszonyba került, de szabadságát töltötte. Mi vehető ezekből figyelembe szakmai gyakorlatként?
55. cikk / 241 Jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének korlátjai
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozónk 30 éves jubileumi jutalma 2019. augusztus 1-jén válik esedékessé. Dolgozónk jelenleg súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Állapotára tekintettel kérelmezte a munkáltatótól a 30 éves jubileumi jutalom korábbi kifizetését. A közalkalmazott nem minősül nyugdíjasnak. A munkáltató a közalkalmazott kérésének jogszerűen eleget tehet-e?
56. cikk / 241 Gyermek után járó pótszabadság és a családi adókedvezmény
Kérdés: Elvált szülő esetében, amennyiben nem a munkavállaló neveli a gyermeket a mindennapokban (nem saját háztartásban nevelt a gyermek), jár-e neki is a gyermek után járó pótszabadság (teljes és részmunkaidőben egyaránt)? Hol találom ennek magyarázatát? Másik kérdésem: az apa igénybe veheti-e a fizetéséből a gyermeke után járó családi adókedvezményt, ha az anya és az apa között hivatalosan nincs semmilyen kapcsolat (se házastársi, se élettársi, csak közös háztartásban élnek)?
57. cikk / 241 Munkáltató és szakszervezet összefonódása
Kérdés: Jogszerű-e az, hogy a főnököm és a szakszervezeti bizalmi egy és ugyanazon személy?
58. cikk / 241 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
Kérdés: Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett-e az a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett teljesítésigazolásra jogosult?
59. cikk / 241 Munkaügyi dokumentumok megőrzési ideje
Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a különböző munkaügyi dokumentumok (így például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, felmondás, jelenléti ívek, szabadságok nyilvántartása, cafeterianyilatkozatok stb.), illetve bérdokumentumok (pl. bérjegyzék, mozgóbér-nyilvántartás, prémiumok meghatározása stb.) tárolási idejéről! Vannak olyan dokumentumok, amelyek nem selejtezhetők?
60. cikk / 241 Műkörmös tanulmányi szerződése
Kérdés: Műkörmösként találtam magamnak egy üzlethelyiséget, ahova betársulhatnék. A tulajdonos a következő szerződést kötné velem: előszerződés arra, hogy később munkaviszonyt kötünk egymással, egyben pedig egy tanulmányi szerződés. A tulajdonos mint megbízó biztosítaná a manikűrös, pedikűrös, műkörmös munkakörhöz szükséges tanulmányok folytatását, gyakorlási lehetőséget, ehhez a felszerelést, helyet, vendégkört 300 000 Ft értékben. Én a munkaszerződés megkötéséig ingyen vennék részt a képzésben, munkabérre nem lennék jogosult. A képzés befejezését követően pedig legalább 1 évre szóló munkaszerződést kötnénk. Ha én mint megbízott bármely kötelezettségvállalásomat nem teljesíteném, a megbízó a 300 000 Ft-ot kártérítés címén visszakövetelhetné. Az is benne lenne a szerződésben, hogy ha a megbízó így dönt, a műkörmös munkakörben egy évig nem vállalhatnék munkát Budapest vonzáskörzetében, ezért cserébe 6 havi munkabért kapnék. Valahogy zavarosnak tűnik nekem ez az egész szerződés. Mi a véleményük?
