Rendkívüli munkavégzés – mikor nem esik korlátozás alá?

Kérdés: Új munkaidő-szabályzatunkat szeptember 1-jétől tervezzük hatályba léptetni. Jelenleg a szakszervezetekkel egyeztetjük a tervezetet. Vita támadt a kereten felüli rendkívüli munkavégzés tekintetében. Szeretnénk belevenni a tervezetbe, hogy melyek azok a különleges körülmények, amelyek mellett nem kell betartani a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi korlátokat. Idesorolnánk a sztrájkot is. Ezt a szakszervezetek vitatják, mivel szerintük a sztrájk semmi esetre sem sorolható be az elemi csapás (rendkívüli események) kategóriájába. Ebben a kérdésben kérem jogi állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...az éves 200 órás túlórakorlát stb.). Megítélésünk szerint az ittemlített kategóriákba nem sorolható be, ha a munkavállalók a sztrájk jogávalélve kollektív munkabeszüntetést tartanak. Már csak azért sem, mert aSztrájk-tv. 3. § (3) bekezdése szerint az élet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása

Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban megváltozott a sztrájk során biztosítandó elégséges szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás. Nálunk ugyan egyelőre nincs sztrájk, de szeretnénk elébe menni a későbbi vitáknak, és a szakszervezetekkel kollektív szerződésben megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről. A jogszabályváltozás eredményeképpen van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...és atávközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatásátellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégségesszolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Sztrájkjog szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a kft. helyi kollektív szerződésében szabályozta a munkavállalók sztrájkhoz való jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés egyik pontja akként rendelkezik, hogy a kft. valamennyi üzemviteli területén tilos a sztrájk. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy a kollektív szerződés egyéb részeiben megjelölt üzemviteli területeken – homályos formában ugyan, de – különböző előírások figyelembevételével esetenként mégis lehetséges a sztrájk. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés nem korlátozhatja, és nem vonhatja el a munkavállalók sztrájkhoz való jogát.
Részlet a válaszából: […] ...sztrájkoz való jog a munkavállalókat megillető olyansajátos alkotmányos jog, amely a törvény keretei között gyakorolható [Alkotmány70/C. § (2) bek.]. A sztrájkjogot a sztrájktörvény szabályozza, melynek 1. §(1) bekezdése általános érvénnyel kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Sztrájk jogellenessége – kiköthető-e?

Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?
Részlet a válaszából: […] ...is szabályozhatja [Mt. 30. § b) pont]. A kollektív szerződésígy szabályozhatja a munkáltató és a szakszervezet sztrájkkal kapcsolatoseljárását, de erre is irányadó, hogy a kollektív szerződés rendelkezésejogszabállyal ellentétes nem lehet, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Átirányítás – sztrájk esetén

Kérdés: Megtehetjük-e azt, hogy amennyiben a munkavállalók egy része sztrájkol, a sztrájkban részt nem vevőket arra kötelezzük, hogy az eredeti munkakörükbe nem tartozó feladatokat is ellássanak?
Részlet a válaszából: […] ...Sztv. 1. § (2) bekezdése kimondja, hogy a sztrájkban valórészvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól valótartózkodásra senki nem kényszeríthető. A törvény előírja azt is, hogy ajogszerű sztrájkban részt vevő dolgozókkal szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Munkaidő-kedvezményre járó díj sztrájk alatt

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...előre be kell jelenteni. Amunkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg [Mt.25. § (1) és (3) bek.].A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban valórészvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés megvalósult, tehát ha2008-ban történt, akkor 2008-ban. Az Sztv. munkaviszonyra vonatkozó szabály, ebből következőena sztrájkban részt vevő munkavállaló ezzel összefüggő munkaidő-kiesése azMt.-ben meghatározott munkavégzés alóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Sztrájk – bérfejlesztési elvekkel szemben

Kérdés: Több reprezentatív szakszervezet működik a cégnél. Kollektív szerződésünk határozatlan időre szól, annak egyik melléklete tartalmazza a naptári félévekre megkötött bérmegállapodást, így 2008 első fél évére is. Tárgyalásokat folytattunk a második fél évre szóló bérmegállapodások és egy 2011. december 31-ig tartó bérfejlesztési rendszer elveinek megállapítása érdekében, de nem tudtunk megállapodni. Az egyik szakszervezet a tárgyalások eredménytelenségére hivatkozva konfliktushelyzetet jelentett be, és az eredménytelen egyeztetést követően néhány napja sztrájkot indított. Jogszerű-e ez a sztrájk?
Részlet a válaszából: […] ...Alkotmány értelmében a sztrájkjogot az ezt szabályozótörvények keretei között lehet gyakorolni [Alkotmány 70/C. § (2) bekezdés]. Amunkavállalókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – a törvénybenmeghatározott feltételek szerint – megilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Szakszervezeti tagdíj levonása iránt indított sztrájk

Kérdés: Szakszervezetünk egyeztetést folytatott a munkáltatóval a szakszervezeti tagdíjak munkáltató általi átutalásával kapcsolatban, de a munkáltató továbbra is megtagadta az erre irányuló kérésünket. Ezért a korábban közzétett sztrájkfelhívásnak megfelelően sztrájkot hirdettünk. A munkavállaló szerint a sztrájk jogellenes, mivel ez olyan egyedi munkáltatói intézkedés, amelynek a megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik. Valóban kötelezheti a tagdíj átutalására a bíróság a munkáltatót, és így jogellenes a sztrájkunk?
Részlet a válaszából: […] ...között (Ptk. 313. §), de a teljesítést, vagyis az átutaláselvégzését nem követelheti.Az Alkotmány értelmében a sztrájkjogot az ezt szabályozótörvények keretei között lehet gyakorolni [70/C. § (2) bekezdés]. Amunkavállalókat a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt

Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Részlet a válaszából: […] ...alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud amunkahelyén megjelenni. Tehát ha a munkavállaló elháríthatatlan okból(közlekedési dolgozók sztrájkja) nem tud a munkahelyére eljutni, akkor atávollét nem róható fel neki. A munkavállalónak a távolmaradást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
2