Munkaidőkeret módosítása

Kérdés: Kollektív szerződés rendelkezése alapján hathavi munkaidőkeretet határozott meg a munkáltatónk. A hat hónapból lassan letelik az első kettő. A napokban értesültünk arról, hogy a vezetőség a munkavégzés átszervezését fontolgatja, és jövőbeni intézkedéseivel az aktuális keretet is módosítani szeretné. Megváltoztatható-e az irányadó munkaidőkeret? A tavaszi megrendelések várhatóan nagy mértékére tekintettel a pihenőidőnk egy részét előre megkaptuk, ezáltal természetesen kevesebbet dolgoztunk, ellenben más munkakörben dolgozó kollégáink lényegesen többet voltak beosztva. Amennyiben módosítható a munkaidőkeret, jogosultak vagyunk-e az eltelt két hónap alapján járó rendes havi munkabérünkre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret hosszabb időtartam vonatkozásában határozzameg a teljes munkaidő alapján ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeretkezdetének és végének figyelembevételével. A munkaidőkeret alkalmazásával anapi munkaidő mértéke nagyobb egységekbe foglalható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
Részlet a válaszából: […] 1. A munkarend, a munkaidő-beosztás a munkáltató működésirendjéhez kell, hogy igazodjon. Ha nem általános munkarend szerinti működésről(hétfőtől péntekig napi 8 óra munkavégzés, szombat-vasárnap pihenőnap) van szó,akkor a munkáltató az adott időszak alatt ledolgozandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása

Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127. §-ának (4) bekezdése szerint a munkavállalókrészére naptári évenként a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebbháromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A naptári év szempontjábóla munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkeretenfelüli időtartam rendkívüli munkavégzésnek minősül [Mt. 126. § (1) bekezdés]. Amunkavállaló számára naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződésrendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Elszámolható-e a túlóra a munkaidőkeret terhére?

Kérdés: Munkavállalóinkat havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha egy adott napra 9 óra munkavégzésre osztjuk be a munkavállalót, de ezután még 3 órát túlóráznia kell, elszámolhatjuk-e a munkaidőkeret terhére a túlórát akkor, ha ezzel a plusz 3 órával együtt sem lépné túl az adott havi munkaidőkeretben ledolgozható maximális óraszámot a munkavállaló munkaideje?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerintmunkaidőkeret alkalmazása esetén a rendkívüli munka egyik esete amunkaidőkereten felüli munkavégzés. Ugyanakkor, ha a már előre elrendeltmunkaidő-beosztástól eltérően egy meghatározott napon hosszabb ideigfoglalkoztatja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy önmagában a folytonostermelés nem ad feltétlenül alapot a munkáltató megszakítás nélkülimunkarendben történő üzemelésének megállapításához, ehhez szükséges, hogy olyantechnológiát alkalmazzanak a műanyaggyártáshoz, amely objektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. egyik általános szabálya, hogy munkaszüneti napokon(január 1-jén, március 15-én, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdhétfőn,augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 25-26-án) amunkavállalóknak nem kell munkát végezniük, és a kiesett időre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendkívüli munkavégzés – a munkaszerződésben előre elrendelten?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésében leírt foglalkoztatás több szempontból isaggályos. Az egyik probléma, hogy a rendkívüli munkavégzést – a jogintézményjellegénél fogva – nem lehet előre, a munkaszerződésben megszabni, hiszen azMt. 127. § ának (1) bekezdése szerint a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Ügyelet elrendelése köztisztviselőknél

Kérdés: Az államigazgatásban köztisztviselőként dolgozom, és a főnököm július 1-jén, a köztisztviselők napján ügyeletet akar elrendelni. Ez a nap a Ktv. szerint munkaszüneti nap. Nálunk nincs ügyfélforgalom. Kérdésem, hogy be lehet-e hívni minket ügyelni, elrendelheti-e a főnököm az ügyeletet?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. az ügyelet, illetve a munkaszüneti napok tekintetébenaz Mt. szabályozását követi, illetve azt rendeli alkalmazni. A Ktv. kimondja,hogy a köztisztviselők napja (július 1-je) munkaszüneti nap. A Ktv. amunkaszüneti napra vonatkozóan az Mt. rendelkezéseit hívja fel. Miután...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
42
43
44
45