Rendkívüli munkavégzés – a munkaszerződésben előre elrendelten?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésében leírt foglalkoztatás több szempontból isaggályos. Az egyik probléma, hogy a rendkívüli munkavégzést – a jogintézményjellegénél fogva – nem lehet előre, a munkaszerződésben megszabni, hiszen azMt. 127. § ának (1) bekezdése szerint a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Ügyelet elrendelése köztisztviselőknél

Kérdés: Az államigazgatásban köztisztviselőként dolgozom, és a főnököm július 1-jén, a köztisztviselők napján ügyeletet akar elrendelni. Ez a nap a Ktv. szerint munkaszüneti nap. Nálunk nincs ügyfélforgalom. Kérdésem, hogy be lehet-e hívni minket ügyelni, elrendelheti-e a főnököm az ügyeletet?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. az ügyelet, illetve a munkaszüneti napok tekintetébenaz Mt. szabályozását követi, illetve azt rendeli alkalmazni. A Ktv. kimondja,hogy a köztisztviselők napja (július 1-je) munkaszüneti nap. A Ktv. amunkaszüneti napra vonatkozóan az Mt. rendelkezéseit hívja fel. Miután...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Rendkívüli munkavégzés vagy jelenlét

Kérdés: A titkárnő naponta vezeti az érkező és távozó munkavállalók munkaidejének nyilvántartását az erre rendszeresített jelenléti íven. Mostanában gyakorlattá vált, hogy néhányan napi 2-3 órával tovább bent maradnak, és a hónap végén jelzik bérpótlékigényüket, hivatkozva a jelenléti ívre. Kételkedem, hogy valóban munkavégzés céljából maradnak-e a munkahelyen az alkalmazottaim, és nem csak a pluszjövedelem motiválja-e őket. Mit tegyek, fizessek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. § (1) bekezdése alapján rendkívülimunkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, így például amunkaidő-beosztás szerinti napi 8 óra munkaidő után teljesített munka. A rendkívülimunkavégzést a munkáltató rendelheti el, méghozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Munkaidőkeret-számítás

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Figyelemmel arra, hogy munkaszüneti napokon is nyitva tartunk, értelmezésünk szerint a munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák számához automatikusan hozzáadódik a munkaszüneti nap miatt plusz 8 óra napi munkavégzés, és ezért csak az így meghatározott óraszámon felüli munkavégzés fog rendkívüli munkának minősülni. Például, ha egy hónapban 22 nap esik hétköznapra, és ebből 1 munkaszüneti nap, akkor nem 21 a ledolgozható munkanapok száma, hanem 22. Helytálló az álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napokon történő foglalkoztatás lehetősége nemnöveli meg a munkaidőkeretben ledolgozandó munkaidő mértékét. Az e napontörténő munkavégzésről szóló Mt. rendelkezés ugyanis nem a munkaidő mértékére,hanem a munkaidő beosztására vonatkozik. Ez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Rendkívüli munkavégzés megtagadásáért rendkívüli felmondás

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak a személyes érdekeiket – bizonyos korlátokközött – alá kell rendelniük a munkáltató akaratának. A munkáltató akárszóbeli, akár írásbeli utasításban is meghatározhatja a túlmunkavégzéselrendelését. Az Mt. 6. §-a előírása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendkívüli munkavégzés – munkáltatói elrendelés hiányában

Kérdés: Egy nagy cégnél dolgozom. Munkaidőm hétfőtől péntekig reggel 9-től délután 6 óráig tart, egy óra ebédszünettel. Nagyobb megrendelések esetén egyszerűen képtelenség munkaidőben végezni a napi teendőkkel. Nem csak én vagyok így, sok kollégám is 2-3 órával többet dolgozik ilyenkor a napi 8 óránál. Megkérdeztem múltkor a főnökömet, hogy miért nem kapunk ilyenkor legalább túlórapénzt. Erre azt kérdezte, hogy miért járna túlórapótlék, nem rendelt el nekünk senki túlórát. Valóban helytálló a felettesem álláspontja?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. §-a határozza meg a rendkívüli munkavégzésfogalmát. E szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül – többek között – amunkaidő-beosztástól eltérő, valamint a munkaidőkereten felüli munkavégzés [Mt.126. § (1) bekezdés a)-b) pont]. A kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Napi pihenőidő – a kiadás szabályai

Kérdés: A heti munkaidőm 40 óra úgy, hogy napi 10 órát dolgozom hetente négy alkalommal. Nemrég a késő esti órákra beosztott munkavállaló rosszul lett, és engem rendelt vissza a főnököm az aznapi 10 órás munka után, este 10 óra és éjfél között. A munkáltató ugyan kifizette a túlórát, de másnap reggel 9 órakor újra munkába kellett állnom. Tudomásom szerint legalább napi 11 óra egybefüggő pihenőidőre vagyok jogosult, így a munkáltató jogellenesen rendelte el a másnap reggel 9 órás munkakezdést. Helyes-e az álláspontom, ha igen, mit követelhetek a munkáltatótól?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 123. §-ának (1) bekezdése alapján – általános szabályszerint – a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapimunkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. AzMt. 123. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Diákmunka – az alkalmazás meghatározó feltételei

Kérdés: Kezdődik az iskolai szünet, nyári hétvégéken agárdi szórakozóhelyünkre diákokat kívánunk felvenni pincérnek. Mire kell figyelni az alkalmazásuknál?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, hogy munkaviszonyt kell létesíteni,munkaszerződést kell kötni velük, illetve az életkoruk alapján megítélni azt,hogy a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni rájuk. AzMt. szerint fiatal munkavállalónak minősül a 18 év alatti munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Szombati munkavégzés

Kérdés: Két hónapos munkaidőkeret esetén, szombaton is nyitva tartó gyógyszertárnál a szombati munkavégzés rendkívüli vagy rendes munkavégzés? Kell-e a szombat helyett másik pihenőnapot biztosítani a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124. § (1) bekezdése szerint a munkavállalóthetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kellesnie. Miután az Mt. a vasárnapon kívül nem szabályozza, hogy másikpihenőnapnak a hét melyik napjára kell esnie, ezért a gyógyszertárban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Szakszervezeti tisztségviselő – a munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A szakszervezeti tisztségviselő részére az Mt. 25. §-ának(1) és (3) bekezdésével biztosított munkaidő-kedvezmény indoka, hogy amennyibena tisztségviselő érdek-képviseleti pozíciója folytán nem végez munkát, hanem szakszervezetifeladatot lát el, ugyanúgy részesüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
42
43
44