7 talált cikk a pályakezdők foglalkoztatása kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzati hivatal közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni egy olyan személlyel, akinek korábban kizárólag magánszférában eltöltött jogviszonyai voltak. Munkaviszony keretében, kezdetben több éven át középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozott, majd felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt követően ennek megfelelő munkakörben foglalkoztatták tovább. Munkaviszonyban töltött ideje több mint 20 év. Köztisztviselőként olyan munkakörben (projektmunkatárs) kerülne foglalkoztatásra, melyhez nem rendelkezik semmilyen gyakorlattal, szakmai tapasztalata nincs, gyakorlatilag pályakezdőnek minősül. A Kttv. 116. §-a szerint a köztisztviselőt iskolai végzettségének (jelen esetben főiskola) és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. Ennek alapján korábbi jogviszonyai nem kerülnének beszámításra, gyakornoki besorolásba kerülne. Kell-e alkalmazni a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdését?
A dilemmát az okozza, hogy a kinevezendő köztisztviselővel azonos munkakörben olyan köztisztviselők vannak foglalkoztatva, akik 10–15 év közszolgálati jogviszonyban szerzett releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben az új munkatárs valamennyi korábbi munkaviszonya beszámításra kerül a besorolásakor, úgy az előbb említett közszolgálati gyakorlattal rendelkező köztisztviselőnél magasabb besorolási és fizetési fokozatba kerülne (Főtanácsos 13). Ez azt jelentené, hogy az osztályvezetőjénél és tapasztalt kollégáinál magasabb besorolásra, illetményre, pótszabadságra válna jogosulttá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azonos munkakörbe szintén felvételre kerül a Kttv. 6. §-ának 27. pontja szerinti pályakezdő köztisztviselő is, aki értelemszerűen gyakornokként kerül besorolásra, vagyis két azonos gyakorlati idővel és tapasztalattal rendelkező személy közül az egyik gyakornokként, a másik pedig főtanácsosként kezdi meg közszolgálati pályáját úgy, hogy azonos munkakörben azonos feladatot látnak majd el, melyek ugyanakkor nehézségüket, a vállalt felelősség súlyát tekintve nem érik el az azonos munkakörben, de jóval több tapasztalattal rendelkező munkatársak feladatait. Amennyiben valamennyi korábbi munkaviszonyt be kell számítani, akkor hogyan értelmezendő a Kttv. 118. §-ának (3) és (5) bekezdése, mely előírja: a fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni, és ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, jogviszonya megszűnik? Hogy alkalmazandó ez a rendelkezés a korábbi munkaviszonyának beszámítása okán rögtön Főtanácsos 13 besorolási és fizetési fokozatba kerülő kolléga tekintetében? Hogyan tud eleget tenni fenti kötelezettségének és milyen határidő elmulasztását követően szűnik meg a jogviszonya?
A Kttv. 118. §-ának (7) bekezdése szerint a pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. Így a pályakezdőként felvett köztisztviselő szakvizsga letétele hiányában nem léphet tanácsos besorolási fokozatba, a vele egy időben érkező, azonos szakmai tapasztalattal rendelkező hogyan és milyen jogelv szerint kerülhetne akkor rögtön főtanácsos besorolási fokozatba teljesen azonos feltételek fennállása esetén? Hogyan és milyen feltételekkel tud eleget tenni fenti kötelezettségének a köztisztviselő?

Kérdés: Költségvetési szerv személyügyi főosztályára szeretnénk ösztöndíjast felvenni, a "kiválasztott" főiskolai diplomát szerzett tavaly, és jelenleg nappali tagozaton folytatja tanulmányait. Jövőre egyetemi diplomát szerez. Mivel az utolsó tanévben már nincsenek előadások, így a napi munkavégzését az egyetemi tanulmányok folytatása nem befolyásolná, ezért szeretnénk ösztöndíjas jogviszony keretében foglalkoztatni. Lehetőség van-e az ösztöndíjas foglalkoztatására, ha igen, ehhez kapcsolódóan igénybe vehetjük-e a Start-kártyához kapcsolódó kedvezményeket?

Kérdés: Cégünknél az adóhatóság ellenőrzést folytatott, amelynek során az egyik – Start kártyával foglalkoztatott – munkavállaló kártyája nem került elő. Az érintett mindenben megfelel a Start kártya-jogosultság feltételeinek, a kártyáját a munkaügyi központ kiállította, ami ezt követően eltűnt. Az adóhatóság, figyelemmel a kártya hiányára, megállapította, hogy cégünk a járulékfizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, és a járulékkülönbözet megtérítésére kötelező határozatot hozott. Van-e lehetőség az eltűnt kártya pótlására?

Kérdés: Sütőipari cégünk évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, pék munkakörbe vennénk fel pályakezdő fiatalokat. A sajtóból úgy értesültünk, hogy állami támogatásban részesülhet a munkáltató, ha hiányszakmával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat. Mi a támogatás igénybevételének feltétele, és mi a támogatás mértéke, valamint időtartama? A munkáltatónak van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan?

Kérdés: Start kártyával rendelkező, pályakezdő álláskereső foglalkoztatásához kapcsolódóan a munkaadó részére nyújtható-e munkatapasztalat-szerzési támogatás?

Kérdés: Pályakezdő vagyok, idén tavasszal fejeztem be tanulmányaimat egy érettségi utáni szakképzésen. Aláírtam egy munkaszerződést, mely szerint a vállalathoz való belépésem dátuma 2008. szeptember 25. A vállalat a munkabéreket minden hónap 10-ig utaltatja a bankszámlámra, a kérdésem az lenne, hogy ha 25-én beléptem a céghez, akkor mikor kapom meg az első fizetésemet?

Kérdés: Idén végző, 29 éves főiskolai hallgatót szeretnénk felvenni Start kártyával ügyfélszolgálati munkakörbe. Az állásinterjún kiderült, hogy már rendelkezik munkatapasztalattal, mert főiskola alatt is dolgozott ilyen területen. Kaphat-e Start kártyát ebben az esetben a pályakezdő? A munkáltatót megilletheti-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény, ha a pályakezdő 30. életévét betölti a foglalkoztatás első évében? Korlátozott-e a Start kártyás foglalkoztatott részére kifizetendő jövedelem mértéke?