Munkáltatói postaköltség – mint végrehajtási költség

Kérdés: Van néhány munkavállalónk, akik több letiltással is rendelkeznek, illetve folyamatosan kapjuk az újabb és újabb letiltó határozatokat ugyanazokra a munkavállalókra vonatkozóan. Az egyik munkavállalónak a letiltásai mellett a gyermektartását postán kell küldeni, aminek a díja önmagában több ezer forint. Ezek a költségek aránytalan terhet jelentenek a cégnek. Természetesen nem arról van itt szó, hogy valakinek egy letiltás "becsúszott", hanem ezek a kollégák "sportot űznek" a nemfizetésből. Van-e mód arra, hogy egy bizonyos határon túl a munkáltató a dolgozó béréből levonja a letiltásai utalásával kapcsolatban felmerült banki és postai költségeket?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése alapján a munkabérből való levonásnak jogszabály, vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A munkáltató e két esetben jogosult, egyben köteles a munkavállaló munkabérének terhére levonást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Végrehajtói jutalék letiltása

Kérdés: Egyik dolgozónknak letiltást foganatosítottak a munkabérére. Ezzel kapcsolatosan az a kérdésem, hogy a 10 százalék behajtási jutalékot hogyan kell kiszámítani? Február hónapban a béréből 33 százalékot tiltottunk le, melynek összege 27 583 forint. A végrehajtó azt írta, hogy minden levonás alkalmával a levont teljes összeg 10 százalékát behajtási jutalék címén kell átutalni. A fenti összegnek a 10 százaléka 2758 forint, ha ezt is levonom a béréből, akkor a levonható 33 százaléknál többet vontam le, ha a behajtási jutalék címén letiltom a 2758 forintot, de levonom a 27 583 forintból, és ennyivel kevesebbet utalok át, akkor pedig nem a levont teljes összeg 10 százalékát vontam le, hanem annál többet. A letiltott 27 583 forintból hogyan állapítom meg a behajtási jutalékot?
Részlet a válaszából: […] A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni (Vht. 166. §). A végrehajtás költségei (a végrehajtó díja, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Munkabérelőleg levonása letiltások mellett

Kérdés: Munkavállalónknak munkabérelőleget folyósítottunk, melyet havi fix összegben vonunk vissza (a levonás már 3 hónapja van folyamatban). A napokban kaptunk két végrehajtói letiltást is az adott munkavállaló bérére vonatkozóan. A Vht. 65. §-a alapján 50%-ot vonnánk az adott dolgozó nettó béréből. Kérdésünk: az 50%-ba bele kell számolni a munkabérelőleg levonását, vagy az 50% a két letiltás, és ezen felül lehet vagy kell a bérelőleget levonni? Kell-e alkalmazni ebben az esetben a levonásmentes munkabérrészre vonatkozó szabályt? Amennyiben ez alkalmazandó, miből kell kevesebbet vonni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja; az ilyen levonás esetén nem kell figyelemmel lenni a levonásmentes munkabérrészre [Mt. 161. § (2) bek. b) pont]. A munkavállaló munkabéréből emellett lehetőség van levonással élni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Levonásmentes munkabér fogalma

Kérdés: A levonásmentes munkabér fogalmát hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A törvényi fogalom szerint a levonásmentes munkabérrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész [Mt. 294. § (1) bek. j) pont]. A Vht. szerint a munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Munkabérből letiltás sorrendje

Kérdés: Ugyanazon jövedelem ellen több letiltás érkezik azonos okból, de nem ugyanazon a napon. Ebben az esetben meg kell osztani a rendelkezésre álló letiltható összeget a letiltások között (33% + 17%)? Vagy amelyik előbb érkezett, azt kell kielégíteni teljes mértékben, és csak utána jön a következő? Mit jelent pontosan az, hogy "lehetőség van arra, hogy a mindenkori minimálnyugdíj ötszörösét meghaladó teljes összeget letiltsák"? Ezt ki dönti el?
Részlet a válaszából: […] Az adóssal (munkavállalóval) szemben fennálló több követelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainak megfelelően:1. gyermektartásdíj,2. egyéb tartásdíj,3. munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Végrehajtás egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérre

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott dolgozónkra vonatkozóan kaptunk a NAV-tól jövedelemletiltást. A magánszemélyt csak alkalmi munkavállalással foglalkoztatjuk, ebben az esetben az alkalmanként kifizetett összegből hány százalékot vagyunk kötelesek levonni? A levont összeget minden alkalommal utaljuk a NAV-nak, vagy ezt havonta egy alkalommal is megtehetjük? A NAV részére visszaküldendő visszaigazolást a letiltásról nem tudjuk pontosan kitölteni, mivel előre nem meghatározható, hogy havonta hány alkalommal lesz szükség a magánszemély foglalkoztatására, illetve milyen összegű kifizetés várható. Ebben az esetben hogyan kell szabályosan nyilatkoznom a letiltásról a NAV részére?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem is munkabérnek minősül a bírósági végrehajtás szempontjából [Vht. 7. § (1) bekezdés]. Ezzel ellentétes tartalmú rendelkezést sem az Mt., sem az Eft. nem tartalmaz. Ebből eredően az egyszerűsített foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Letiltás külföldi munkavégzés esetén

Kérdés: Külföldön vállalt munka esetén hogyan érvényesíthető a letiltás?
Részlet a válaszából: […]  A feltett kérdés egyértelmű megválaszolásához nem állnakrendelkezésünkre a szükséges adatok. Eltérő szabályozás vonatkozik ugyanis arraaz esetre, amikor egy magyar munkáltató munkavállalója ideiglenes jelleggelvégez külföldön munkát, illetve arra, amikor egy magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkabérből letiltások sorrendje

Kérdés: Az 1994. évi LIII. törvény 65. §-a több egyenrangú letiltás (végrehajtó által) esetén, a nettó munkabér 50%-nak levonását írja elő. Jól gondoljuk-e, hogy ha négy egyenrangú letiltás van, akkor az első letiltásnál 33%-ot, a másodiknál 17%-ot foganatosítunk, a harmadik és a negyedik letiltást már nem tudjuk levonni, csak előjegyezni és nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […]  Az adóssal (munkavállalóval) szemben fennálló többkövetelést a munkabérből az alábbi sorrendben kell levonni, a Vht. szabályainakmegfelelően:– gyermektartásdíj,– egyéb tartásdíj,– munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá esőjárandóság (65. és 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Munkabérből történő levonás a végrehajtás során

Kérdés: Dolgozóm bírósági végrehajtótól letiltást kapott. A végrehajtó a letiltásban elsődlegesen a saját munkadíját és költségátalányát, valamint általános költségátalányát kéri levonni és átutalni a saját számlájára, továbbá a végrehajtást kérő részére járó összegből 10%-ot kér átutalni behajtási jutalék címen. A behajtási jutalék mértékéről a bírósági végzés nem rendelkezik, ez a végrehajtó és a végrehajtást kérő közötti jogviszony része. Munkabérből levonni csak bírósági végzéssel lehet. Köteles vagyok-e kérését teljesíteni a saját részére járó átutalások tekintetében?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nem pontosan idézi az Mt. szabályait. A törvényszerint ugyanis a munkabérből való levonásnak nemcsak végrehajtható határozat,hanem jogszabály, vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján is helye lehet [Mt.161. § (1) bek.]. Jelen esetben a Vht. adja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Munkabérre vezetett végrehajtás szabályai

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál -ahogyan Önök is helyesen megállapították – a nettó összeget, vagyis azt kellalapul venni, amely a munkabért terhelő, levonással teljesítendő adónak,egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.
1
2