208 talált állásfoglalás a kárfelelősség kifejezésre

Kérdés: A munkáltatóm egy kollégámmal leltárfelelősségre vonatkozó megállapodást kötött. Ezt követően a kolléga megbetegedett, és nekem kellett helyettesíteni a raktárban. Mivel csak 1-2 napról lett volna szó, és gyorsan kellett megoldani a kezelést, nem volt átadás-átvétel – ez az áruk mennyisége miatt legalább 2-3 nap lett volna. Kiderült viszont, hogy a munkatárs több hónapig nem tud visszajönni, és rajtam maradt a raktár kezelése. Jó 3 hónap múlva, a szokásos féléves leltározásnál kiderült, hogy hiányos a készlet, bár a hiány okát nem sikerült megállapítani. A munkáltatóm most azt mondja, mivel én vettem át a kezelést, azért leltárfelelősség alapján nekem kell megtéríteni a kárt. Szerintem viszont nem, mivel én csak helyettesként dolgoztam ott. Önök mit mondanak?

Kérdés: Egy munkavállalónk a munkahelyen pár hónappal ezelőtt zavartan, kábán viselkedett; egy kolléga orvoshoz vitte, ahol megállapították, hogy amnéziás állapotban volt. Az esetről munkabaleseti jegyzőkönyv készült, melyben a munkavállaló azt nyilatkozta, hogy leütötték a munkahelyén. Ezzel összefüggésben rendőrségi vizsgálatot is kezdeményeztünk, amely viszont eredménytelenül zárult. Most kártérítést követel, mondván, hogy a baleset következményeiért a munkáltató felelősséggel tartozik. Jogos lehet ez a követelés?

Kérdés: Próbaidőre alkalmazott munkavállaló a szerződés megszüntetése esetére kötelezhető-e kártérítésre?

Kérdés: Cégünknél a munkaruhát olyan módon biztosítjuk, hogyha az elvész, illetve tönkremegy, a munkavállalóknak ki kell fizetniük egy új munkaruha értékét, mivel a cégnek is újat kell venni. A munkavállalók közül néhányan ezt kifogásolták. Helyesen járunk el?

Kérdés: A munkáltatónk bevezetett egy mobiltelefonos limitrendszert, amely alapján – költséghatékonysági célból – a 10 000 Ft-ot meghaladó havi számlaösszeget levonja az érintett munkavállalók fizetéséből. Kérdésem, ezt megteheti-e? A magáncélú telefonhasználat egyébként tiltott.

Kérdés: Vőlegényem az idén tavasszal súlyos balesetet szenvedett a munkahelyén. A baleset után hónapokig ápolásra szorult; emiatt a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot vettem ki, hogy el tudjam látni. Pár héttel ezelőtt megállapodás született a munkáltatójával, amiben az elismerte felelősségét a balesetért, és hajlandó kártérítést is fizetni. A kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadságom miatt kiesett jövedelmemet én érvényesíthetem-e a munkáltatóval szemben?

Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?

Kérdés: Ipari beruházási területen működő társaságunk részt vett egy központilag meghirdetett "munkahelyteremtő beruházások támogatása" elnevezésű pályázaton, de annak ellenére, hogy a pályázati feltételeknek maradéktalanul megfeleltünk, nem kerültünk a nyertesek közé. Tudomásunk szerint az egyik konkurens pályázót a pályázati határidőt követően nyilvánították nyertesnek, és kötöttek vele támogatási szerződést. Megtámadhatjuk-e a támogatási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozva bíróság előtt? Élhetünk-e kártérítési igénnyel a pályázat elbírálójával szemben?

Kérdés: Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?

Kérdés: A közelmúltban munkahelyi balesetet szenvedtem, és nagyon csúnyán összetörtem magam. Amikor a feleségem megtudta, hogy mi történt, sokkos állapotba került, és az orvosok utóbb azt állapították meg, hogy idegösszeomlást kapott. Jelenleg otthon van, nem tud dolgozni; én közben kikerültem a kórházból, és visszamehettem a munkába. Mivel a feleségem most is táppénzen van, kevesebb a közös jövedelmünk, nehezebben élünk. Van arra lehetőség, hogy az elmaradt jövedelmünket megtéríttessük a céggel?