207 talált cikk a kárfelelősség kifejezésre

Kérdés: Az egyik munkavállalónk szabálytalanul kezelte a házipénztárt, és nagyobb összegben, több hónap óta saját részére pénzt vett ki belőle. Ezt utóbb önként bevallotta, és írásban el is ismerte, megjelölve a pontos összeget is. Ugyanakkor kiderült, hogy a pénztárhoz más is hozzáférhetett, az nem volt megfelelően lezárva, mivel az egységnél az volt – a vezető által is ismert – bevett gyakorlat, hogy mindenki vett ki pénzt, amikor szüksége volt rá a munkájához. Ilyen esetben milyen alapon lehet a kártérítési felelősség megállapítása iránt pereskedni?

Kérdés: Több munkavállalónk eladóként dolgozik egy olyan boltban, ahol a vásárlók önkiszolgáló rendszerben férnek hozzá az áruhoz. A munkavállalókat rá akarjuk szorítani, hogy figyeljék a vevőket, mivel jelentős mennyiségű áru vész el naponta (feltételezhetően a vevők emelik el). Alkalmazhatunk-e ehhez leltárfelelősségi megállapodást?

Kérdés: Egy munkavállalónk elmulasztott elküldeni egy bevallást a hatóságnak, ami miatt bírságot szabtak ki a cégünkre. Az eljárás során nem tudtuk kimenteni magunkat, nem fogadták el, hogy a társaság (lényegében a munkavállalónk, mivel csak ő foglalkozott az üggyel) magatartása nem volt felróható. Ilyen esetben a kimentés sikertelensége megalapozza a munkavállaló kárfelelősségét is a munkáltatóval szemben?

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, négy alkalmazottam van. Tavaly decemberben, éppen karácsony előtt az egyikük megbotlott az irodában, el­esett, és eltörte a karját; ami miatt most nem tud munkát végezni. A kiesett munkabérét most meg akarja téríttetni velem; azt mondja, az Mt.-ben a munkáltató kárfelelőssége elő van írva ilyen esetekre is. Én viszont úgy tudom, hogy az egyéni vállalkozó tavaly még nem volt felelős az ilyen balesetekért. Kell-e fizetnem vagy sem?

Kérdés: Cégünk tulajdonosa nehezményezte, hogy meghatározott pozíciókban a munkavállalók felelőssége korlátozott. Ezt megváltoztatandó, ezeket a munkaköröket vezetőinek minősítette. Ilyen esetben hogyan tájékoztassuk a munkavállalókat, illetve mikortól lehet az új felelősségi rendszert velük szemben alkalmazni?

Kérdés: Egy munkavállalónkat távmunka keretében foglalkoztatjuk, és úgy állapodtunk meg, hogy a vezetőjétől kizárólag a feladatokat kapja meg, de szakmai szempontból önállóan dolgozik, és csak a határidőket kell tartania. Sajnos ez egy esetben nem sikerült, amivel jelentős összegű kára keletkezett a cégnek, mivel kötbért kellett fizetnünk. Igaz az, hogy ilyenkor a munkavállalónak meg kell térítenie a kár összegét?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, amikor egy leszakadt lánc kijavítása során nem az előírt létrát használta, hanem önállóan próbálta meg kijavítani a hibát. A munkavállaló korábban több esetben megszegte a munkavédelmi szabályokat, és ezért legutóbb írásos figyelmeztetésben is részesült, de eddig semmilyen baj nem történt. Most viszont a baleset miatt kártérítést követel – viszont nem szeretnénk fizetni, mivel álláspontunk szerint a baleset kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Érdemes ezzel az állásponttal egy jogvitába bonyolódnunk?

Kérdés: Egyik munkavállalónk mostanában nagyon hanyagul végzi a munkáját. Többször felszólítottuk, hogy teljesítse határidőre a munkáit, legyen gondosabb. Ennek ellenére továbbra is követ el hibákat, és rossz a teljesítménye. Kollektív szerződésünk nincs, vagyis az Mt. "fegyelmi" eljárását nem tudjuk lefolytatni vele szemben. Felmondani még nem szeretnénk neki, mert annyira nem ítéljük súlyosnak a helyzetet. Hogyan és milyen eszközökkel szankcionálhatjuk a munkavállalót? Csökkenthetjük például a munkabérét vagy a cafeteriajuttatásait?

Kérdés: Egy munkavállalónk – feltehetően valótlan tartalmú számlák benyújtásával – a társaságunknak kárt okozott. Mivel nem jelentős összegről volt szó, nem akartuk nagyon feszegetni az ügyet, nem is vizsgáltuk részletesen, hogy valóban milyen körülmények között zajlott az egész ügy. Inkább megállapodtunk a munkavállalóval, hogy közös megegyezéssel elválnak útjaink, és a kárösszeg felét megtéríti; cserébe mi lemondunk a kárigény másik feléről. Ezt követően viszont egy belső audit során nagyobb összegű károkat fedeztek fel, és rendőrségi feljelentést is tettünk. Ennek eredményeként kiderült, hogy a volt munkavállalónk több millió forint összegben hozott hamis számlákat. Immár meg akarjuk téríttetni vele a teljes összeget, de arra hivatkozik, hogy lemondtunk a kárigény megtérítéséről, ezért nem hajlandó semmit sem kifizetni. Van lehetőségünk a munkavállaló kötelezésére?

Kérdés: A munkáltatóm egy kollégámmal leltárfelelősségre vonatkozó megállapodást kötött. Ezt követően a kolléga megbetegedett, és nekem kellett helyettesíteni a raktárban. Mivel csak 1-2 napról lett volna szó, és gyorsan kellett megoldani a kezelést, nem volt átadás-átvétel – ez az áruk mennyisége miatt legalább 2-3 nap lett volna. Kiderült viszont, hogy a munkatárs több hónapig nem tud visszajönni, és rajtam maradt a raktár kezelése. Jó 3 hónap múlva, a szokásos féléves leltározásnál kiderült, hogy hiányos a készlet, bár a hiány okát nem sikerült megállapítani. A munkáltatóm most azt mondja, mivel én vettem át a kezelést, azért leltárfelelősség alapján nekem kell megtéríteni a kárt. Szerintem viszont nem, mivel én csak helyettesként dolgoztam ott. Önök mit mondanak?