Nyugdíjba vonulási kérelem és a felmondás


A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 24-én (290. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5738

[…] (1) bek.], ugyanakkor nem illeti meg végkielégítés az Mt. 77. §-a alapján. A munkavállaló keresőképtelen állapota nem befolyásolja a munkavállaló általi felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását: ez az állapot nem korlátozza a felmondása közlésében, és a keresőképtelenség tartama alatt általános szabályok szerint elkezdődhet a felmondási idő.Ha a munkavállaló 2026. április 6. napján betölti a hatvanötödik életévét (az öregségi nyugdíjkorhatárt), amennyiben ebben az időpontban rendelkezni fog az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja szerint nyugdíjasnak fog minősülni az öregségi nyugdíjra való jogosultság okán. Ha erre figyelemmel a munkáltató fel kíván mondani, akkor egyfelől köteles a felmondását írásba foglalni [Mt. 22. § (3) bek., 44. §]. Másfelől arra tekintettel, hogy a munkavállaló ekkor (2026. április 6. napján) nyugdíjasnak minősül, a munkáltató az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése alapján nem lenne köteles megindokolni a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését. Ha a munkavállaló ebben az időpontban még mindig keresőképtelen, az nem befolyásolná a felmondás jogszerűségét, ugyanis ez az állapot nem jelent felmondási tilalmat, csupán azzal járna, hogy a felmondási idő a betegség miatti keresőképtelenség megszűnését követően, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év múltán kezdődhetne meg. Mivel a kérdés alapján a munkavállaló 2025. május 16. óta keresőképtelen, ha 2025-ben ekkortól kezdve volt először betegszabadságon, a betegszabadság tizenöt napjával számolva 2026. május 31. napja lenne a felmondási idő első napja. Ha a betegszabadsága már előbb letelt, akkor azt követő egy év eltelte múltán kezdődhetne el a felmondási idő legkorábban, amennyiben ekkor még mindig keresőképtelen lenne a munkavállaló.A munkáltatói felmondás esetében a felmondási idő nem egységesen harminc nap, mivel a harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltötta) három év után öt nappal,b) öt év után tizenöt nappal,c) nyolc év után húsz nappal,d) tíz év után huszonöt nappal,e) tizenöt év után harminc nappal,f) tizennyolc év után negyven nappal,g) húsz év után hatvan nappalmeghosszabbodik (hacsak a felek hosszabb felmondási időben nem állapodtak meg, vagy kollektív szerződés ilyet nem állapított meg).A Púétv. 158. §-ának (4) bekezdése értelmében a munkaviszonyban töltött idő alapján munkaviszonyban állókat megillető jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ezért az érintett munkavállaló korábbi közalkalmazotti jogviszonyát is számításba kell venni a felmondási idejének meghatározása során. Azt, hogy konkrétan mennyi ez alapján a felmondási idő, nem tudjuk megállapítani, hiszen nincs információnk arra nézve, hogy az érintett munkavállaló mennyi ideje állt a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban. Megjegyzendő azonban, hogy a felmondási idő számítása szempontjából az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni [Mt. 69. § (4) bek.].Mivel az Mt. 77. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmében nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapított munkáltatói […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.