Műszakpótlékra és rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra való jogosultság


Az Mt. hatálya alá tartozó három karbantartó munkaidő-beosztása hétfőtől péntekig tart, szombat és vasárnap pihenőnap. Hétfőtől péntekig heti váltásban dolgoznak úgy, hogy az egyik héten 4.45-től 12.45-ig, a másik héten 10.00-tól 18.00-ig, a harmadik héten 8.00-tól 16.00-ig tart a munkaidő, és ez a következő héttel ismétlődik. A műszakpótlékra való jogosultság megvalósul, mert a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között van négy óra eltérés, valamint a munkanapok számának egyharmadában a munkaidő kezdete eltér. További egy karbantartót foglalkoztat a munkáltató, aki általános munkarendben dolgozik, hétfő, kedd és csütörtök 7.30-tól 16.00-ig, szerda 7.30-tól 17.30-ig és pénteken 7.30-tól 12.00-ig. Utóbbi munkavállaló szükség esetén (pl. betegség) helyettesíti a többi karbantartót. A műszakpótlék és a rendkívüli munka tekintetében az alábbi kérdések merültek fel.
1. A fenti munkaidő-beosztás szerint – műszakpótlékra jogosító – munkát végző karbantartó a beosztás szerinti rendes munkanapjára 18.00 után elrendelt rendkívüli munkavégzés idejére melyik és milyen mértékű pótlékra jogosult?
2. Amennyiben a munkaidő-beosztás fentiek szerint hétfőtől péntekig tart, és a műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére a heti pihenőnapjára (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkát rendel el a munkáltató, akkor melyik és milyen mértékű pótlék fizetendő?
3. Az általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra nem jogosult karbantartó, amennyiben valamelyik hónapban helyettesítésként (másik munkavállaló betegsége miatt) hosszabb időn keresztül (pl. 14 munkanapon át) váltott műszakban 4.45-től 12.45-ig, illetve 10.00-tól 18.00-ig dolgozik, jogosult-e műszakpótlékra?
4. Amennyiben a munkavállaló vezetője a havi munkaidő-beosztásban az előre tervezett szabadság vagy tervezett műtét miatti táppénz idejére a munkavállaló részére munkaidőt nem oszt be (arra a napra szabadság vagy táppénz kerül feltüntetésre), akkor azt/azokat a napokat milyen módon kell figyelembe venni a műszakpótlékra jogosultság napjainak (havi munkanapok egyharmada) számításánál?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. február 10-én (288. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5654

[…] Annak nincs jelentősége, hogy az ebbe az idősávba eső munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőként kerül-e sor. A kérdés szerinti esetben tehát, a 18 óra utáni időszakra elrendelt rendkívüli munkaidőre jár a rendkívüli munkaidő pótléka (50%) [Mt. 143. § (2) bek.] és a műszakpótlék is (30%).2. Ebből eredően, ha a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidő 18 és 6 óra közé esik, akkor erre az időszakra nemcsak a 100%-os heti pihenőnapi rendkívüli munkaidőért járó pótlék illeti meg a munkavállalót (illetve 50% pótlék jár, ha mellette a munkavállaló másik pihenőnapot kap) [Mt. 143. § (4) bek.], hanem a 30%-os műszakpótlék is. A vasárnapi napra a vasárnapi pótlék szóba jöhet, attól függően, hogy egyébként rendes munkaidőt beoszthatna-e és milyen jogcímen a munkáltató a szóban forgó karbantartónak e napra [Mt. 140. § (1) bek.].3. A műszakpótlékra való jogosultság feltételeit minden hónapban vizsgálni kell. Elképzelhető tehát, hogy a munkavállaló általában nem jogosult műszakpótlékra, az adott hónapban azonban helyettesítés keretében olyan munkarendben dolgozik, ami miatt megvalósulnak a műszakpótlék 1. pont alatt bemutatott feltételei [Mt. 141. §]. Ilyen esetben az adott hónapban a 18 és 6 óra között teljesített munkaidőre jár a 30%-os műszakpótlék.4. A munkavállalónak a (tervezett) távolléte […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.