Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. november 9-én (26. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 494

[…] reggel 7 órakor kezdődik. Ugyanígy hosszú várakozásnak minősül, ha a műszak befejezésének időpontja miatt csak egy-két órás várakozást követően tud a munkavállaló tömegközlekedési eszközzel hazajutni – mert például 18 órakor végez, de csak 20 órakor indul a vonat, amellyel hazajut. Ezen túl egyéb esetekben is megállapítható a hosszú várakozás esetköre, például ha a közigazgatási határon kívül lévő lakóhelyről a munkahelyre tömegközlekedési eszközzel történő bejutáshoz legalább egy átszállás szükséges, amely hosszabb várakozási idővel jár. A munkáltatónak a 78/1993. Korm. rendelet alapján kizárólag a munkába járással kapcsolatos, a rendelet szerinti költségek megtérítésére keletkezik kötelezettsége. Tekintettel azonban arra, hogy az Mt. 13. § (3) bekezdése a munkavállaló javára a munkaviszonnyal kapcsolatban eltérési lehetőséget biztosít, a munkáltató a munkavállalóval kötött megállapodás vagy kollektív szerződés rendelkezése vagy akár egyedi döntése alapján a 78/1993. Korm. rendeletben előírtakhoz képest további, illetve szélesebb körű utazási költségtérítést is megállapíthat. Így például megtérítheti a munkavállalók helyi utazási bérletét, vagy biztosíthat közigazgatási határon belülről történő munkába járás esetén is költségátalányt a gépkocsival munkába járó munkavállalók részére. Ezzel összefüggésben fontos utalnunk arra is, hogy az utazási költségtérítés adójogi vonatkozásait az Szja-tv. határozza meg. E törvény 25. § (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a 78/1993. Korm. rendelet szerinti munkába járás esetén – az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt […]