Polgármesterség idejére járó fizetés nélküli szabadság

Kérdés: A munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért a polgármesterré megválasztott munkavállaló a polgármesteri jogviszony fennállásáig. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1994. évi LXIV. törvény 1. §-ának (4) bekezdése alapján a polgármester kérésére – a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója – (...) köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A hivatkozott törvényt hatályon kívül helyezte a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 158. §-ának a) pontja, a 2014. évi általános önkormányzati választások napjától, 2014. október 12-től. A Kttv. kiegészült a VII/A. fejezettel, mely tartalmazza a polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket, ám a fizetés nélküli szabadságról nem rendelkezik. Az elsőként hivatkozott törvény alapján 2010-ben tehát nem volt mérlegelési jogköre a munkáltatónak, fizetés nélküli szabadságot kellett engedélyezni a munkavállalónak. A polgármesteri tisztséget betöltő munkavállalót a soron következő önkormányzati választáson, 2014-ben újraválasztották. Újabb kérelem azóta nem érkezett a munkavállalótól. Mivel a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a polgármesteri jogviszony fennállásáig engedélyezte korábban a munkáltató, tekintettel a megváltozott jogszabályokra, továbbra is köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadság biztosítására ebben az újabb polgármesteri ciklusban? Amennyiben nem köteles, és a munkáltató nem is engedélyezné a továbbiakban a fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkáltató – az erről szóló tájékoztatás mellett – a munkavégzési kötelezettségének a teljesítésére felszólíthatja-e a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] 2014. október 12-től valóban nincs hatályban olyan szabály, amely alapján a munkáltatónak kötelező lenne a polgármesteri tisztséget elnyert munkavállaló (közalkalmazott) részére fizetés nélküli szabadságot biztosítani a mandátuma idejére. Ezért a polgármesteri megbízatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Üzemitanács-választás kezdeményezése – ha változik a munkáltató személye

Kérdés: A 90-es évek óta fennálló munkáltatónál üzemi tanács, valamint választási bizottság mindenkori létrejöttének hiányában az átvevő munkáltató eleget tesz a kötelezettségének azzal, ha felhívja a munkavállalók figyelmét arra vonatkozóan, hogy az üzemi tanács létrehozásának feltételei fennállnak, és ehhez igény esetén biztosítja a tárgyi feltételeket? Amennyiben az erre vonatkozó felhívást helyben szokásos módon közli, és a választási bizottság megalakulásáról tájékoztatást nem kap, a figyelemfelhívásra való esetleges kötelezettségének a munkáltató teljes mértékben eleget tett?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 236. § (1) bek.]. A munkáltatónak nem kötelezettsége kezdeményezni az üzemi tanács megalakulását, vagy az üzemi tanácsi választásokhoz szükséges választási bizottság [Mt. 240. § (1) bek.] létrehozását, de nem is akadályozhatja azt. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Polgármesterek jogállásának szabályozása – átmeneti joghézag

Kérdés: A Pmtv. 2014. október 12-i hatályon kívül helyezését követően melyik jogszabály szabályozza a polgármester munkaidejét, szabadságát, fegyelmi és kártérítési felelősségét, egyéb juttatásait stb.?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szóban forgó törvényt még a Mötv. 158. §-ának a) pontja helyezte hatályon kívül a 2014. évi általános önkormányzati választások napjával, de erre a napra nem készült el, így nem is léphetett hatályba a helyébe lépő szabályozás. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet a válaszából: […] ...feltéve ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte [Mt. 273. § (1)–(2) bekezdések]. A szakszervezet az üzemi tanácsi választások szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

2010-ben választott üzemi tanács mandátuma

Kérdés: Egy gazdasági társaságnál 2010 novemberében 3 évre választották meg az üzemi tanácsot, melynek megbízatása 2013 novemberében lejár. Munkavédelmi képviselő is van társaságunknál, akinek megbízatása már lejárt. A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése viszont tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. Jogilag mi a helyes: ha az üzemi tanácsi választást 2013 novemberében tartjuk meg, és itt 5 évre választjuk meg az üzemi tanács tagjait, vagy ha a 2010-ben 3 évre megválasztott üzemi tanács tagjainak a megbízatása a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik 5 évre, és csak 2015 novemberében kell az üzemi tanács tagjait megválasztanunk? Figyelemmel kell-e lennünk továbbá az üzemi tanács választása során a munkavédelmi képviselő megbízatásának kezdő és záró időpontjára?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkavédelmi képviselő választásának időpontja feltehetően eltérően alakult, így már nem kell egy időpontban lebonyolítani a választásokat; erre nézve ugyanis kifejezett szabály nincs, ezt a két eseményt csak a régi Mt. 211. §-a kívánta egy időpontra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Védelemre megjelölt szakszervezeti tisztviselő bejelentése

Kérdés: A napokban az egyik szakszervezet bejelentette a tisztségviselőit, de nem jelölte meg, hogy kik minősülnek védett tisztviselőknek. Kérdésem, hogy a munkáltatónak ilyen esetben hogyan kell eljárnia, ha az egyik tisztviselő munkaviszonyát kívánja felmondani?
Részlet a válaszából: […] ...történő megszüntetéséhez [Mt. 273. § (1) bekezdés]. Védett lehet az a szakszervezeti tisztviselő, aki– az üzemi tanácsi választások szempontjából önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül a szakszervezet által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Üzemi tanács választása az új Mt. alapján

Kérdés: 2010-ben volt üzemi tanácsi választásunk, ismételt választást követően lett csak érvényes, tehát 2012-ben lejárna a mandátumunk a régi Mt. szerint. Közben 2011 novemberében volt először nálunk munkavédelmiképviselő-választás, amely érvényes lett. Az új Mt. alapján most hogyan tudjuk összehangolni a választásokat, mikor kellene üzemi tanácsi választást tartanunk? Ha ismételt választás lesz megint csak érvényes, annak az üzemi tanácsnak meddig fog élni a mandátuma?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemi tanács mandátuma is, ésaz új munkavédelmi képviselő megválasztásával egyidejűleg kellett lebonyolítaniaz üzemi tanácsi választásokat is. Az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottatöt évre választják [Mt. 43. § (4) bek.].Az új Mt. 2012....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Üzemitanács-választás a munkavállalói létszám növekedése miatt

Kérdés: Cégünk munkavállalói létszáma folyamatosan növekszik, idén várhatóan elérjük az ötvenfős állományi létszámot. Úgy tudom, ebben az esetben kötelező az üzemi tanács választása; ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 43.§ (1), (3) bek.]. E jogosultságokat részletesen az Mt. 65. §-atartalmazza!Csak akkor kötelező az üzemi tanácsi választásoklebonyolítása, ha azt a munkavállalók kezdeményezik; azaz a munkáltatónak nincskezdeményezési kötelezettsége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemi tanács a kollektív szerződésben

Kérdés: A kollektív szerződésünkben van egy olyan mondat, hogy "A munkáltatónál üzemi tanács működik". A munkáltató ugyanakkor, mivel az üzemi tanács megbízatása tavasszal megszűnt, és a munkavállalók sem kezdeményezték, nem tartatott új választásokat. Lehet ebből valamilyen hátránya?
Részlet a válaszából: […] ...§(1) bek.].A kialakult gyakorlat alapján ez ugyan nem abban azértelemben kötelezettsége a munkáltatónak, hogy aktívan kezdeményezze aválasztások lebonyolítását, de amennyiben azt valamely munkavállaló vagyszakszervezet indítványozza, akkor a választásokat le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Üzemi tanácsi választások megtartása

Kérdés: A társaságunknál több telephelyi, illetve egy központi üzemi tanács működik. 2008-ban az egyik telephelyen megszűnt a helyi üzemi tanács, és új választásokat tartottunk, de csak ott. Jelenleg, ha a törvény szerinti 3 éves megbízatási időket vesszük figyelembe, akkor a két telephelyen eltérő időpontokban kellene választást tartani. Ez így helyes, vagy mindkét telephelyen egyszerre kell lebonyolítani a választást, hogy ugyanaddig tartson az üzemi tanácsok megbízatása?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelt szerepe van annak, hogy egy szavazásrajogosult csak egy szavazatot adjon le, pontosan egy "szavazókörzetben". Ha ahelyi üzemi tanácsi választásokat több eltérő időpontban lehetne lebonyolítani,úgy fennállna a lehetősége annak, hogy ugyanazon munkavállaló több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.