104 cikk rendezése:
21. cikk / 104 Személyügyi ügyintéző besorolása a szociális ágazatban
Kérdés: Szociális ágazatban személyügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatni kívánt személy szociális munkás főiskolával rendelkezik. Adott esetben milyen fizetési osztályba sorolandó?
22. cikk / 104 Duális képzőhely által fogadható tanulók létszáma
Kérdés: Adott egy cég, mely a kamarától 12 fő szakképzési munkaszerződéses tanulóra kapott engedélyt. Ezen évben már 4 ilyen, az Szktv. hatálya alá tartozó tanulót foglalkoztattak. Nyáron viszont több 175 órás (kb. 5 hetes) nyári gyakorlatos, szintén az Szktv. hatálya alá tartozó diák jönne. Ezen "rövid" időszakra alkalmazott diákok valóban nem számítanak bele a 12 fős kvótába?
23. cikk / 104 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés: Az Szkt. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhellyel szakképzési előszerződést köthet. Az Szkt. 82. §-a rögzíti, hogy az adott képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet duális képzőhelyként nyilvántartásba veendő. Jól értjük, hogy előszerződés megkötésére is már csak a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet jogosult, hiszen az a nyilvántartásba vétellel fog duális képzőhelynek minősülni? Az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, míg az (5) bekezdés alapján a szakképzési munkaszerződésre az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből az is következik, hogy a szakképzési munkaszerződésben fel kellene tüntetni a munkakört is? Ez azért is fontos, mert a kereskedelmi és iparkamarák honlapján elérhető szakképzési munkaszerződés mintákban nem szerepel a munkakör.
24. cikk / 104 Szakképzési munkaszerződés és szabadság az érettségi szünetre
Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatunk 11. évfolyamos (nem végzős) gépgyártás-technológusnak tanuló diákokat. 2023. május 8. és 12. között az iskola szünetet adott a diákoknak. A cégnél csütörtök és péntek a diákok gyakorlati napja, hétfő, kedd és szerda az iskolai oktatási napok. Az érettségi szünet ideje alatt az egész hétre szabadságot kell kiírnia a cégnek, vagy csak a csütörtöki és pénteki napokra?
25. cikk / 104 Szakképesítési szintek és besorolás
Kérdés: Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.
26. cikk / 104 Gyermekorvos-asszisztens besorolása
Kérdés: Házi gyermekorvos mellett, önkormányzat által foglalkoztatott gyermekorvos-asszisztens OKJ 61 4321012 1008 azonosító számú csecsemő- és gyermekápoló szakképesítéssel melyik fizetési osztályba sorolható?
27. cikk / 104 Technikumi kollégiumi oktató végzettségi feltételei
Kérdés: Technikum kollégiumában dolgozom nevelőtanárként (új nevünk kollégiumi oktató). A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán szereztem földrajz–orosz nyelv szakos tanári diplomát. Ezzel a végzettséggel 1991 óta, azaz 31 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Betöltöttem az 54. életévemet. Munkáltatóm most, az új szakképzési jogszabályokra hivatkozva, arra kíván kötelezni, hogy egyetemi végzettséget szerezzek. Ezt rendkívül méltánytalannak érzem. A hatályos jogszabályok alapján tényleg kötelezhetnek rá?
28. cikk / 104 Kiskorú szabadsága szakképzési munkaszerződés alapján
Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott kiskorú tanuló éves szabadságának mértéke 45 munkanap. Hogyan kell számolni a szabadság mértékét, ha év közben betölti a 18. életévét, arányosítva meg kell osztani, vagy a teljes évre jár a 45 munkanap?
29. cikk / 104 Béren kívüli juttatások egységessége
Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
30. cikk / 104 Hallgatói és alkalmi munkaviszony
Kérdés: A főiskolai hallgatókra vonatkozó Nft. nem zárja ki az alkalmi munkavállalóként történő párhuzamos foglalkoztatás lehetőségét (szemben a szakképzési törvény szerinti szakképzési munkaszerződéssel, mert ott egyértelmű számunkra is, hogy a két foglalkoztatási forma kizárja egymást). Jól gondoljuk, hogy a két foglalkoztatás ugyanannál a munkáltatónál lehetséges?
