1395 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?

Kérdés: Az egyik alkalmazottunk, aki közalkalmazotti jogviszonyban van, 2025. 03. 31-ig lenne nálunk állományban, mivel utána a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával menne nyugdíjba. A felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A ledolgozandó felmentési ideje 2024. 08. 02. – 2024. 11. 30-ig tart, 2024. 12. 01. – 2025. 03. 31-ig pedig otthon tölti a felmentési idejét. A felmentési időre jár-e neki szabadság? Hogyan kell arányosítani az éves szabadságát? Hogyan kell eljárni a szabadság kiadásában? Ilyen esetben végkielégítés megilleti a dolgozót?

Kérdés: Több ügyfelünk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, hogy sok esetben a munkába fizetés nélküli szabadság után visszatérő kismama ugyan jelzi visszatérési szándékát, de egyben be is adja a felmondását úgy, hogy már többet nem áll munkába a munkáltatónál. Az ügyfelek ilyen esetekben azt a gyakorlatot követnék, hogy a visszatérő munkavállaló munkaszerződésének módosítását – habár az Mt. ezt kötelezővé teszi – nem tennék meg, így a megváltandó szabadságok, valamint az esetleges végkielégítés összegét a korábbi (a szülési szabadság kezdetén hatályban lévő) munkaszerződésben meglévő munkabér alapján számítanák. Melyik időponttól/eseménytől terheli a munkáltatót a munkaszerződés módosításának kötelezettsége? Lehet-e az a gyakorlat, hogy az így felmondó munkavállalónak legalább egy napra, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően munkába kell állnia, akár csak „papíron” is annak érdekében, hogy a bérét lehessen korrigálni, egy munkaszerződésmódosításban? Az Mt. kommentár ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a kötelező módosítás szabályozási hátterében az a gondolat áll, hogy a felsorolt személyek munkától való távolléte közérdek, vagy legalábbis privilegizált magánérdek, ezért a munkavállalót ebből származóan ne érje hátrány.

Kérdés: A gazdálkodási osztályon dolgozó pénzügyes munkakört ellátó köztisztviselő kollégánk szülési szabadságát tölti 2024. szeptember 9-től. E naptól a Kttv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján négy kollégának lett elrendelve az átirányítás (helyettesítés) a visszavonásig, ugyanis ezt a munkakört négyfelé kellett szétosztani, hogy maradéktalanul el legyen látva. Egy másik főállású kolléganő pedig 2025. márciusban jön vissza fizetés nélküli szabadságról, aki majd megkapja a munkakört. A Kttv. 25–50%-ig teszi lehetővé a helyettesítési díj megállapítását, a kommentárja nem tér ki arra, hogy csak egy főnek lehetne megállapítani a helyettesítési díjat. Jelen esetben a tartósan távol lévő kolléganő helyett mind a négy főállású köztisztviselő részére 25% helyettesítési díj lett megállapítva. (Tört hónap esetén a helyettesített köztisztviselő illetménye 25%-ának arányos része illeti meg a helyettesítő köztisztviselőt.) Helyesen jártunk-e el azzal, ha a tartósan távol lévő kolléga személyi illetménye 476.100 Ft, és a négy köztisztviselő részére 4×25%, azaz fejenként 119.025 Ft helyettesítési díj került megállapításra havonta a visszavonásig?

Kérdés: Próbaidős dolgozó több napon keresztül nem jelent meg a munkahelyén, ezért megszüntetésre került a munkaviszonya, ki lett postázva minden papírja is. Rá három nappal beküldte a táppénzes papírját. Köteles ilyen esetben a munkáltató korrigálni a számfejtést?

Kérdés: Az Mt. 192. §-a szerint a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg. Azon munkavállaló esetén, aki a határozott idejű jogviszonya időtartama alatt gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon volt (CSED és GYED időszaka), meg lehet-e a szerződést hosszabbítani úgy, hogy tartama az öt évet meghaladja? Lényegében a határozott idejű szerződés maximált időtartamába beleszámít-e a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama?

Kérdés: A munkavállaló tartósan keresőképtelen, táppénzjogosultságát kimerítette 2024. május 16-án, utolsó beérkezett orvosi igazolása is eddig az időpontig szól (keresőképessé nem vált az igazolás szerint). 2024. május 17. napjától rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, orvosi igazolást ezen időponttól nem mutatott be a munkáltató részére, és munkát sem végzett. Jogviszonya előreláthatólag megszűnik. A 2024. május 17-től jogviszonya megszűnéséig tartó időszak munkában töltött időnek minősül-e, és ez alapján szabadságra jogosító időnek számít-e orvosi igazolás hiányában?

Kérdés: Újra megválasztott polgármester (alpolgármester) szabadságának megváltása, illetve megállapítása tárgyában a Kttv. 62/A. §-a és 107. § (1) bekezdése értelmében a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezért ebből arra lehetne következtetni, hogy a szabadságot megváltani nem lehet. A „Felkészülés a helyi önkormányzati választások utáni teendőkre” című Önkormányzati Tudástár I. Önkormányzati Hírlevél különszáma 2024. évi 6. számában (https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets// 1/11/117/117dc2c26d84590deab1483ad4926f3.pdf, 13–14., 36–37. oldal) található erre vonatkozó leírás szerint azonban – ha jól értelmezem – meg kell váltani a (régi-új) polgármester, alpolgármester szabadságát, és újra meg kell állapítani az év végéig járó szabadnapok számát.

Kérdés: Az augusztusi diákmunkánál 1 munkanap szabadság jár a diákoknak, hiszen 2024. 08. 01-től 2024. 08. 21-ig (15 munkanap) tart a program. A számítás: 20 munkanap alapszabadság és 5 munkanap fiatal munkavállalóknak járó, azaz 25/366×21 = 1,43, tehát 1 munkanap jár. A kerekítés szabálya az, hogy 1,50-től 2 munkanap jár, ezért a Központi Illetményszámfejtő Program (KIRA) mindig felfelé kerekít 0,50-től. Júliusban 1-jétől 19-ig voltak a diákok (15 munkanap), így 20+5 = 25, 25/366×19 = 1,29, azaz 1 munkanap szabadság járt. Van egy diák munkavállaló, aki 2024. 08. 05-től 2024. 08. 26-ig jött, neki így néz ki a szabadsága: 20+5 = 25, 25/366×22 = 1,50, azaz 2 munkanapot kalkulál a rendszer. Az oka az, hogy augusztus 3. szombat munkanap volt, és augusztus 19. pedig pihenőnap. Ezért mondhatni „feleslegesen”, de szabályszerűen megnöveli az 1 db pihenőnap az osztót 21 helyett 22-re. Mivel minden diáknak, aki három hetet, azaz 15 munkanapot vállalt, az egyenlő bánásmód elve alapján 1 munkanap szabadság járt, átírjuk-e a programban kézzel a jól kalkulált 2 munkanapot 1-re? Avagy, mivel a program a kerekítés szabályai szerint jól kalkulált, így ez egy banális eset gyakorlatilag, de tényleg jogosan két munkanap szabadság jár az utóbbi diáknak?

Kérdés: A magán-munkaerőközvetítői tevékenységre vonatkozó 118/2001. Korm. rendelet értelmezése során felmerülő kérdéseinkkel kapcsolatban szeretnénk iránymutatást kérni! Végezhet-e magán-munkaerőközvetítési tevékenységet Magyarországra EGT-tagállamon kívüli (pl. egyesült államokbeli) toborzó cég közvetlenül, azaz EGT-n belüli entitás nélkül? Amennyiben álláspontjuk nemleges lenne, kérjük iránymutatásukat arra vonatkozóan, hogy elégséges-e egy EGT-tagállamban entitással rendelkeznie a toborzó cégnek, vagy annak kifejezetten előfeltétele a magyar entitás alapítása. Amennyiben szükség van magyar entitás felállítására, ahhoz igénybe vehető-e székhelyszolgáltató? Ha viszont álláspontjuk szerint nem előfeltétele a magán-munkaerőközvetítési tevékenységnek magyar entitás alapítása, a toborzó cég hogyan, mely kormányhivatal részére tud eleget tenni a 118/2001. Korm. rendelet 13. §-ában foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének (mely a telephely szerint illetékes kormányhivatalt jelöli meg)? A toborzó cég (fizikai) irodahelyiségének szükségszerűen Magyarországon kell-e lennie, vagy van arra lehetőség, hogy az egy Magyarországon kívüli EGT-tagállamban vagy akár az EGT-n kívül legyen?