Gyermek után járó pótszabadság időarányosítása

Kérdés: A Kit. 155. §-ának (3) bekezdése alapján a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A Kit. 128. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a távolléteket, amelyeket a szabadság szempontjából jogszerző időként kell figyelembe venni. A gyermek után járó pótszabadság belépés és kilépés esetén az adott évre vonatkozóan arányosítandó, de ha az anya egész évben a kormányzati igazgatási szervnél van kormányzati szolgálati jogviszonyban, akkor mindegy, hogy az év melyik napján születik a gyermek, a születésének évére is jár utána a teljes négynapos pótszabadság. Amennyiben a kismama például két és fél éves gyermekével van otthon fizetés nélküli szabadságon, s ekkor születik a második gyermeke, és a születés napjával megkezdi a szülési szabadságot, majd két év fizetés nélküli szabadságra megy, hogyan számoljuk a második gyermekre a Kit. 155. §-ának (1) bekezdése szerinti pótszabadságot arra az évre, amelyben az anyuka aktív állományba kerül? Álláspontunk szerint, ha az anyuka 2026. július 1-jén kerül aktív állományba, akkor a második gyermek után járó pótszabadságot az aktív állományba helyezés napjától kell arányosítva megkapnia az aktív állományba helyezéssel érintett évre. Tehát ha az anyuka 2026. július 1-jén lép aktív állományba, akkor a 2026-os évre nem négy, hanem két munkanap pótszabadság illeti meg a második gyermeke után 2026-ra. Helyes az álláspontunk? Vagy esetleg meg kellene adni a négy munkanap pótszabadságot a második gyermekre akkor is, ha csak július 1-jén kerül aktív állományba az anyuka, s előtte olyan időszak volt, amire a Kit. 128. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján nem jár szabadság? Ha egy kolléganő 2020. október 1-től 2023. március 31-ig GYES-en van az első gyermekével, a második gyermeke megszületik 2023. március 1-jén (amikor még GYES-en volt az első gyermekével), majd 2025. február 1-jén aktív állományba kerül, 2023-ra jár-e neki a második gyermek után a négy nap pótszabadság, vagy időarányosítani kell?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a gyermek után járó pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti [Kit. 155. § (3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Pótszabadság nevelőszülő házastársának

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalónk férje nevelőszülő. Ő maga nem nevelőszülő. Egy háztartásban együtt élnek. Járhat-e neki gyermek utáni pótszabadság úgy, hogy ő maga nem nevelőszülő?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alkalmazásában gyermeknek minősül a Cst. szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Szabadság tartamának arányosítása

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a GYED-ről visszatérő anyukák esetében a szabadságok kiszámításánál csak az alap+életkor után járó szabadságnapokat arányosítjuk, és a gyermekek után járó pótszabadságot pedig teljes egészében hozzáadjuk a kapott arányosított munkanapok számához? Egyedül abban az esetben nem, ha a munkaviszony év közben megszűnik, úgy a gyermekek után járó szabadságnapokat is arányosítjuk. Jól értem?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül – egyebek mellett – a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Apai és szülői pótszabadságra jogosultság külföldi munkavállaló esetén

Kérdés: Az Mt. 118. §-ának (4) bekezdésében foglalt, az apát a gyermeke születése/örökbe fogadása kapcsán megillető pótszabadság esetén kizáró ok-e, ha az apa külföldi állampolgár, aki Magyarországon vendégmunkás-engedéllyel van foglalkoztatva? A gyermeke születésekor a munkavállaló szabadságra visszautazott a hazájába, ahol felesége él és a gyermeke megszületett, majd pár nap múlva visszatért dolgozni Magyarországra. Az Mt. fogalommeghatározása szerint az apa a Ptk. szerint szülői felügyelettel rendelkező apai jogállású férfi vagy örökbe fogadó férfi [Mt. 294. § (1) bek. m) pont]. Értelmezésünk szerint sem az Mt., sem a Ptk., sem a 535/2022. Korm. rendelet nem írja elő feltételként azt, hogy hol él az apa. A 535/2022. Korm. rendelet az Mt.-re utal vissza, amely tovább utal a Ptk.-ra. Ellenben a gyermek utáni pótszabadságnál már belép az a korlátozás, hogy gyermek a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek legyen [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. Ez a helyzet egy távoli országban élő gyermek esetén fennállhat, az apa jogosult lehet a gyermek utáni pótszabadságra is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbe fogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanapra jogosult, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 24.

Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (I.)

Kérdés: Álláspontunk szerint az Mt. alapján a hivatásos nevelőszülőnek (akinek ez a foglalkozása) és az örökbe fogadó szülőnek jár a gyermek után a pótszabadság, a vér szerinti szülőn kívül. Egy férfi kollégánk feleségül vett egy hölgyet, és a hölgynek van egy kislánya, aki 16 év alatti. Jár-e a férfinak a pótszabadság azon gyermek után, aki nem az övé, hanem a felesége gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alkalmazásában gyermeknek minősül a Cst. szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Jogosultság gyermek után járó pótszabadságra (II.)

Kérdés: Kollégám közös háztartásban él feleségével és három gyermekkel, melyből az egyik nem vér szerinti gyermeke (a feleség előző házasságából hozott gyermek). Ebben az esetben mennyi pótszabadság illeti meg őt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alkalmazásában gyermeknek minősül a Cst. szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Szabadságkiadás – munkavállalói rendelkezés szerint

Kérdés: A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése első mondata értelmében a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Mi a helyes értelmezése az említett rendelkezésnek? A hét munkanap szabadságot csak az alapszabadságból kell számolni, vagy pedig az alapszabadság és a munkavállalónak járó pótszabadság együtteséből, tekintettel arra, hogy a törvény szabadságot említ, és nem pedig alapszabadságot, illetve pótszabadságot? Ha a munkavállalónak van az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében gyermek után járó 2 munkanap pótszabadsága, amelyet a 122. § (4a) bekezdése alapján a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, akkor ezen pótszabadság tulajdonképpen növeli azon szabadságnapok számát, amellyel a munkavállaló rendelkezik, így a példa szerinti esetben a munkavállaló 7+2 munkanap szabadságról rendelkezhet?
Részlet a válaszából: […] Az utóbbi értelmezés a helyes. Az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállalónak – függetlenül attól, hogy az alapszabadságon felül megilleti-e bármilyen pótszabadság – hét munkanapot a saját rendelkezése szerinti időpontban kell kiadni (az időarányosság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság kiadása és elévülése

Kérdés: Egy munkavállalónak hat évre visszamenőleg jelentős mennyiségű ki nem adott szabadsága halmozódott fel. A munkáltató megteheti, hogy kötelezi a munkavállalót a szabadsága letöltésére? Elévülhet-e a ki nem adott szabadság? Kell-e a munkavállalónak az éves szabadsága ütemezéséről tervet készíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a szabadságot – a közalkalmazott előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ez alól csak szűk körben van kivétel, így évente hét munkanapot, illetve a gyermek után járó pótszabadságot, szülői szabadságot kötelező a közalkalmazott kérése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermek utáni pótszabadság és a gyám házastársa

Kérdés: Jár-e a gyermekek utáni pótszabadság a gyermekek gyámja (nagymama) házastársának? A három gyermeket közös háztartásban nevelik.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alkalmazásában gyermek a Cst. szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a külön élő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák [Mt. 294....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Gyermek után járó pótszabadság arányosítása

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot kell-e arányosítani? Jól tudom, hogy születés esetén sem számít, mikor születik a gyermek, mert a plusz szabadságnapok akkor is megilletik teljes egészében a szülőt, ha a gyermek év végén születik?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve –, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. §]. Az időarányosítás alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
1
2
3
5