Rendes szabadság megváltása pénzben
Kérdés
Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. november 22-én (44. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 861
[…] szabadságából kevesebbet adott ki, mint amennyi egyébként időarányosan megilletné, a munkáltatónál eltöltött idővel arányos ki nem adott szabadságot a munkáltató köteles pénzben megváltani [Mt. 136. § (1) bek.]. A pénzben történő megváltásra csak ezekben az esetekben kerülhet sor, a munkaviszony fennállása alatt jogszerűen egyéb esetekben arra nincsen mód. Ha a munkáltató az esedékesség évében ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltja meg, függetlenül attól, hogy annak ellenértékét a törvény alapján a szabadság idejére járó távolléti díjnál kedvezőbb számítási módszer segítségével határozná meg, mindez az Mt. szabályai értelmében jogellenesnek minősülne. Ezen nem változtat az sem, ha ebbe az érintett munkavállalók kifejezetten beleegyeznének, ez a megoldás ugyanis kiüresítené a rendes szabadság rendeltetését, hiszen annak célja a hosszabb időtartamú pihenés garantálása a munkavállalók számára. A munkáltató számára ugyanakkor a törvény további lehetőségeket is ad. Így a szabadságot kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, illetve a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül köteles kiadni abban az esetben, ha a szabadság esedékességének éve már eltelt. E rendelkezésektől azonban a felek még egyező akarattal sem térhetnek el [Mt. 134. § (3) bek.]. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná [Mt. 134. § (9) bek.]. Ha a munkáltató a fentiek alapján – fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt – úgy dönt, hogy az esedékesség évét követő évben adja ki, legfeljebb csak a […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. november 22-én (44. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 861
[…] szabadságából kevesebbet adott ki, mint amennyi egyébként időarányosan megilletné, a munkáltatónál eltöltött idővel arányos ki nem adott szabadságot a munkáltató köteles pénzben megváltani [Mt. 136. § (1) bek.]. A pénzben történő megváltásra csak ezekben az esetekben kerülhet sor, a munkaviszony fennállása alatt jogszerűen egyéb esetekben arra nincsen mód. Ha a munkáltató az esedékesség évében ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltja meg, függetlenül attól, hogy annak ellenértékét a törvény alapján a szabadság idejére járó távolléti díjnál kedvezőbb számítási módszer segítségével határozná meg, mindez az Mt. szabályai értelmében jogellenesnek minősülne. Ezen nem változtat az sem, ha ebbe az érintett munkavállalók kifejezetten beleegyeznének, ez a megoldás ugyanis kiüresítené a rendes szabadság rendeltetését, hiszen annak célja a hosszabb időtartamú pihenés garantálása a munkavállalók számára. A munkáltató számára ugyanakkor a törvény további lehetőségeket is ad. Így a szabadságot kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, illetve a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül köteles kiadni abban az esetben, ha a szabadság esedékességének éve már eltelt. E rendelkezésektől azonban a felek még egyező akarattal sem térhetnek el [Mt. 134. § (3) bek.]. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná [Mt. 134. § (9) bek.]. Ha a munkáltató a fentiek alapján – fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt – úgy dönt, hogy az esedékesség évét követő évben adja ki, legfeljebb csak a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
