Szakszervezeti tisztviselő védelme – szervezeti működés hiányában?


Cégünk a közelmúltban átszervezéseket hajtott végre, melynek keretében több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére is sor került. Az ezzel érintett egyik munkavállalónk viszont jelezte, hogy ő szakszervezeti vezető tisztségviselő, és csatolta az alapszabályt, amely szerint nálunk már három éve működik a szakszervezet – más munkáltatóról nincs szó a dokumentumban. A szakszervezet létezéséről ugyanakkor eddig nem is tudtunk, semmilyen tevékenységet nem végeztek nálunk, és így más szerveket sem ismerünk – egyedül a munkavállalót, akivel most nem tudjuk közölni a felmondást. Ilyen esetben mit tehetünk?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. november 30-án (27. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 517

[…] Bíróság egy elvi döntésében kifejtett álláspontja szerint vizsgálható, hogy a munkavállaló létező szakszervezet tisztségviselője-e, és ebből eredően felmondási védelem alatt áll-e. A perbeli esetben a felperes munkahelyéül szolgáló igazgatóság belső átszervezés folytán másik szervezeti egységbe került át. A munkáltató a szakszervezet létezéséről, a munkavállaló választott tisztségéről nem tudott, a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt az érdek-képviseleti tevékenységéhez munkaidő-kedvezményt nem kért, érdemleges tevékenységet sem a szakszervezet, sem a maga részéről nem tudott bizonyítani, és az egyetértési jogot gyakorló szakszervezeti szervet sem tudta megjelölni. A munkavállaló kizárólag a bejegyzés tényére hivatkozott, ami szerint a rendes felmondás közlésekor is a szakszervezet képviselője volt. Az ügyben lényeges körülmény volt, hogy az alapszabály szerint a tisztségviselőket a közgyűlés két évre választotta, és legfeljebb egy alkalommal voltak újraválaszthatók; ezzel szemben a munkavállaló tisztségviselőként történt bejegyzésétől a rendes felmondásig közel négy év telt el. A munkavállaló nem tudta bizonyítani, hogy a bejegyzést követően ismételten újraválasztotta a közgyűlés, erre a körülményre azonban nem hivatkozott, vagyis a szakszervezet tényleges működését nem tudta igazolni. A Legfelsőbb Bíróság a fentiek alapján kifejtette, hogy a munkaügyi perben vizsgálni lehet, vajon a szabályszerűen létrejött szakszervezet ténylegesen létezik-e, ennek következtében a megválasztott tisztségviselőt a törvény szerinti védelem megilleti-e. Ha ugyanis a szakszervezet a nyilvántartásba […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.