Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok
Kérdés
Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. január 12-én (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 212
[…] munkavállalót, közalkalmazottat. Ettől az esettől meg kell különböztetni a munkaszüneti napon történő munkavégzést. A munkaszüneti napokat az Mt. 125. §-a sorolja fel, a gyereknap nem tartozik e körbe. Munkaszüneti napra – többek között – csak a rendeltetése folytán e napon működő munkáltatónál, illetve munkakörben rendelhető el munkavégzés. Mindezt pedig többek között az alapozza meg, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján kerül sor. Megítélésünk szerint a közművelődési központ művelődésszervezője ilyen munkakört tölt be. Az Mt. 149. § (2) bekezdése szerint – feltételezve, hogy havidíjas munkavállalóról (közalkalmazottról) van szó – havi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg. Ha pedig munkaszüneti napon nem beosztása, hanem rendkívüli munkavégzés alapján kell dolgoznia, az említetteken túl még a pihenőnapra járóval azonos, 100 százalékos mértékű bérpótlék is megilleti. Arra is lehetőség van, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalányt állapítson meg a munkáltató [Mt. 147. § (5) bekezdés]. Ennek az a lényege, hogy nem a ténylegesen teljesített túlórák bérét kapja a munkavállaló, hanem az általa teljesítendő rendkívüli munka megbecsült átlagos mértékét veszik alapul, és a pótlékot ennek megfelelően állapítják meg. Kisebb eltérések lehetségesek, azonban a bírói gyakorlat szerint, ha az átalánydíjazás lényegesen kevesebb annál, mint ami a munkavállalót eseti elszámolás alapján megilletné, a különbözet joggal követelhető (LB Mfv. II. 10.815/1998.). 2. Az emlékházban dolgozó gyűjteménykezelő foglalkoztatása esetén a helyes megoldás nem az, hogy a gyűjteménykezelői szakmai munkakörbe nem tartozó, fizikai jellegű munkafeladatokért külön díjazást fizet a munkáltató, hanem a többes munkakört kell megállapítani. A munkaköri leírással, vagyis a munkakörbe tartozó feladatokat felsoroló dokumentummal kapcsolatosan általánosan érvényesülő bírói gyakorlat szerint ugyanis az ebben foglalt feladatok a […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. január 12-én (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 212
[…] munkavállalót, közalkalmazottat. Ettől az esettől meg kell különböztetni a munkaszüneti napon történő munkavégzést. A munkaszüneti napokat az Mt. 125. §-a sorolja fel, a gyereknap nem tartozik e körbe. Munkaszüneti napra – többek között – csak a rendeltetése folytán e napon működő munkáltatónál, illetve munkakörben rendelhető el munkavégzés. Mindezt pedig többek között az alapozza meg, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó helyben kialakult, vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján kerül sor. Megítélésünk szerint a közművelődési központ művelődésszervezője ilyen munkakört tölt be. Az Mt. 149. § (2) bekezdése szerint – feltételezve, hogy havidíjas munkavállalóról (közalkalmazottról) van szó – havi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg. Ha pedig munkaszüneti napon nem beosztása, hanem rendkívüli munkavégzés alapján kell dolgoznia, az említetteken túl még a pihenőnapra járóval azonos, 100 százalékos mértékű bérpótlék is megilleti. Arra is lehetőség van, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként – a rendes munkabéren felül – átalányt állapítson meg a munkáltató [Mt. 147. § (5) bekezdés]. Ennek az a lényege, hogy nem a ténylegesen teljesített túlórák bérét kapja a munkavállaló, hanem az általa teljesítendő rendkívüli munka megbecsült átlagos mértékét veszik alapul, és a pótlékot ennek megfelelően állapítják meg. Kisebb eltérések lehetségesek, azonban a bírói gyakorlat szerint, ha az átalánydíjazás lényegesen kevesebb annál, mint ami a munkavállalót eseti elszámolás alapján megilletné, a különbözet joggal követelhető (LB Mfv. II. 10.815/1998.). 2. Az emlékházban dolgozó gyűjteménykezelő foglalkoztatása esetén a helyes megoldás nem az, hogy a gyűjteménykezelői szakmai munkakörbe nem tartozó, fizikai jellegű munkafeladatokért külön díjazást fizet a munkáltató, hanem a többes munkakört kell megállapítani. A munkaköri leírással, vagyis a munkakörbe tartozó feladatokat felsoroló dokumentummal kapcsolatosan általánosan érvényesülő bírói gyakorlat szerint ugyanis az ebben foglalt feladatok a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
