Hazajutás biztosítása – munkáltatói kötelezettség?

Kérdés: A munkáltatóm arra kötelez, hogy hétfőtől csütörtökig napi 12 órát dolgozzam délután 14 órától hajnali 2 óráig. Ebben a kései időpontban a hazajutásomat azonban nem biztosítja, azt magamnak kell megoldani. Jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet a válaszából: […]  Feltételezve, hogy a munkáltató betartja a munka- éspihenőidőre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket, önmagában nemjogellenes a kérdésben közölt munkaidő-beosztása. A munkáltatót ezen túlmenőenjogszabály nem kötelezi a munkába járás feltételeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Saját gépjármű használatának költségtérítése

Kérdés: Mennyi "kocsikopási díj" jár, ha a saját személygépkocsimat használom a munkavégzésemhez? Milyen törvény szabályozza ezt?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapján nem a munkába járással kapcsolatos utazásköltségtérítéséről, hanem arról az esetről van szó, amikor a munkavállalómagánszemélyként a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos célúhasználatáért a munkáltatótól költségtérítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Külföldi kiküldetés utazási idejére járó díjazás

Kérdés: Külföldi kiküldetés szabályairól és a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban fizetendő juttatásokról érdeklődnék. Az utazási idő tartamára mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ez az időszak munkaidőnek számít?
Részlet a válaszából: […]  Belföldi kiküldetés esetén az utazási idő – amennyiben abeosztás szerinti munkaidőn kívül esik – munkajogilag nem minősül munkaidőnek,ugyanakkor díjazás – eltérő megállapodás hiányában a személyi alapbér 40%-a -jár rá [Mt. 105. § (6) bek.]. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Költségtérítés utazásért

Kérdés: A helyi önkormányzat által fenntartott bölcsőde kisgyermeknevelője családlátogatás esetén jogosult-e bármilyen útiköltség jellegű térítésre? A gyermek lakóhelye és a bölcsődétől (munkahelytől) való távolság nagysága sokszor indokolja, hogy közlekedési eszközt (helyi autóbuszt, gépkocsit) vegyen igénybe (pl. a város/kerület másik végén lakik a gyerek, mint ahol a bölcsőde van). Normál esetben a dolgozók nem kapnak helyi közlekedési bérletet, így a családlátogatás pluszköltsége a dolgozót terheli. Vélelmezem, hogy jár valami, de azt nem tudom biztosan, hogy ez minősülhet-e kiküldetésnek, vagy sem?
Részlet a válaszából: […]  Közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó az Mt. azonrendelkezése, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteniazt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése sorána munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Egyszerűsített foglalkoztatás – utazási költségek

Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet – mely a közigazgatási határonkívülről történő munkába járás utazási költségeinek a munkáltató általikötelező megtérítését rendeli el – hatálya az Mt. és a Kjt. hatálya alá tartozómunkáltatóra és munkavállalóra terjed ki. Jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Munkába járás – azonos viszonylaton belül kétféle utazási jegy

Kérdés: A munkahelyemre reggel vonattal tudok utazni, amivel 5 perc alatt érek be. Ha busszal mennék, akkor reggel fél hétkor indulna egy helyi járat, amivel a városba kellene utaznom, és onnan egy másik busszal tudnék a munkahelyre megérkezni. Mire odaérnék, fél nyolc lenne. Hazafelé viszont nem tudom a vonatközlekedést igénybe venni, mert egy órát kellene várnom az indulásig, így busszal jövök haza. A munkahelyemen a pénzügyi csoportvezető nem engedélyezi a kétféle utazási jegy kifizetését, hivatkozik valamilyen törvényre, amit nem jegyeztem meg, és nem kívánom újra megkérdezni tőle. Kérem, írják meg, hogy valóban nincsen-e lehetőségem a kétféle utazási jegy (vonat és busz) egy napon való igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet szabályozza a munkába járássalkapcsolatban felmerülő utazási költségek munkáltató általi megtérítésénekszabályait. Ennek alkalmazásában a munkavállaló napi munkába járásának minősüla lakóhelye vagy a tartózkodási helye és a munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Utazási költségtérítés – megoszthatóak-e a költségek?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezném, hogy amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen ilyen számlát bárhonnan szerezhetnek, és nem tudunk meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet a válaszából: […] Azt a munkavállalót, aki valamely ismerősével, kollégájávalközösen, egy járművel utazik munkába (vagy onnan haza), nem illeti meg utazásiköltségtérítés, hiszen saját költsége nem keletkezik. Az utazási költségilyenkor nem nála, hanem az ismerősénél, kollégájánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezzük: amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz, vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, hogy a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen üzemanyagszámlát bárhonnan szerezhetnek, és a munkáltató nem tud meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet a válaszából: […] Azt a munkavállalót, aki valamely ismerősével, kollégájávalközösen, egy járművel utazik munkába (vagy onnan haza), nem illeti meg utazásiköltségtérítés, hiszen saját költsége nem keletkezik. Az utazási költségilyenkor nem nála, hanem az ismerősénél, kollégájánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Munkába járás – adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet egyik alapvető célja, hogy amunkavállalókat a közösségi közlekedési eszközök igénybevételére ösztönözze,feltéve hogy adott esetben van lehetőség közösségi közlekedési eszközigénybevételére. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-a értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Utazási költségtérítés – elszámolás havibérlettel és a menetjeggyel

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint amunkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés abérlettel való elszámolás ellenében a bérlet árának legalább 86%-a. A 39/2010.Korm. rendelet – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
5
6
7