66 cikk rendezése:
51. cikk / 66 Költségtérítés utazásért
Kérdés: A helyi önkormányzat által fenntartott bölcsőde kisgyermeknevelője családlátogatás esetén jogosult-e bármilyen útiköltség jellegű térítésre? A gyermek lakóhelye és a bölcsődétől (munkahelytől) való távolság nagysága sokszor indokolja, hogy közlekedési eszközt (helyi autóbuszt, gépkocsit) vegyen igénybe (pl. a város/kerület másik végén lakik a gyerek, mint ahol a bölcsőde van). Normál esetben a dolgozók nem kapnak helyi közlekedési bérletet, így a családlátogatás pluszköltsége a dolgozót terheli. Vélelmezem, hogy jár valami, de azt nem tudom biztosan, hogy ez minősülhet-e kiküldetésnek, vagy sem?
52. cikk / 66 Egyszerűsített foglalkoztatás – utazási költségek
Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?
53. cikk / 66 Munkába járás – azonos viszonylaton belül kétféle utazási jegy
Kérdés: A munkahelyemre reggel vonattal tudok utazni, amivel 5 perc alatt érek be. Ha busszal mennék, akkor reggel fél hétkor indulna egy helyi járat, amivel a városba kellene utaznom, és onnan egy másik busszal tudnék a munkahelyre megérkezni. Mire odaérnék, fél nyolc lenne. Hazafelé viszont nem tudom a vonatközlekedést igénybe venni, mert egy órát kellene várnom az indulásig, így busszal jövök haza. A munkahelyemen a pénzügyi csoportvezető nem engedélyezi a kétféle utazási jegy kifizetését, hivatkozik valamilyen törvényre, amit nem jegyeztem meg, és nem kívánom újra megkérdezni tőle. Kérem, írják meg, hogy valóban nincsen-e lehetőségem a kétféle utazási jegy (vonat és busz) egy napon való igénybevételére?
54. cikk / 66 Utazási költségtérítés – megoszthatóak-e a költségek?
Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezném, hogy amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen ilyen számlát bárhonnan szerezhetnek, és nem tudunk meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
55. cikk / 66 Utazási költségtérítés
Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezzük: amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz, vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, hogy a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen üzemanyagszámlát bárhonnan szerezhetnek, és a munkáltató nem tud meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
56. cikk / 66 Munkába járás – adómentes költségtérítés gépkocsival történő utazáskor
Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?
57. cikk / 66 Utazási költségtérítés – elszámolás havibérlettel és a menetjeggyel
Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?
58. cikk / 66 Munkába járás START Klub VIP Kártyával – megtérítendő a költsége?
Kérdés: Az utazási költségtérítésről rendelkező új jogszabállyal összefüggésben kérdezzük: olyan, üzletpolitikai kedvezménnyel biztosított bérletnek minősül-e a MÁV-START Klub VIP Kártya, amelyet kötelesek vagyunk a munkavállalóink részére megtéríteni? A VIP Kártya évi 280 000 forintba kerül, azonban a 86%-a 1 hónapra számítva nem haladja meg a havi maximált 30 000 forintot.
59. cikk / 66 Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók
Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
60. cikk / 66 Utazási költségtérítés
Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?
