Találati lista:
71. cikk / 74 Rendkívüli munkavégzés és sztrájk miatt kiesett munkaidő elszámolása
Kérdés: Három műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóink részére egyéves munkaidőkeretet határoztunk meg 2008. szeptember 1-jétől, kollektív szerződéssel. Az egyik nehézséget az jelenti, hogy a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzés maximális korlátját mely naptári évben vegyük figyelembe, hiszen a munkaidőkeretünk átnyúlik a következő évre is. A másik kérdés: az esetleges munkabeszüntetések (sztrájk) által kieső munkaidőt szükséges-e beleszámítanunk a munkaidőkeretbe?
72. cikk / 74 Munkaidőkeret – számítása munkaszüneti napi munkavégzés esetén
Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidőkeretéből (egyéves), ha az önök véleménye szerint beszámítandó a munkaszüneti nap (2008-ban ez 8 nap; 64 óra), akkor idén 262 nap helyett csak 254 napot, 2096 óra helyett csak 2032 fizetett órát kell dolgozni? A munkavállalóinknak minden nap munkanap, a fizetett ünnepre külön bérezés nem jár. Így ők a törvényes munkaidőnél kevesebbet dolgoznak az idén, jó ez így?
73. cikk / 74 Szakszervezeti tisztségviselő – a munkaidő-kedvezmény elszámolása
Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
74. cikk / 74 Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt
Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
