72 talált állásfoglalás a mentesülés munkavégzési kötelezettség alól kifejezésre

Kérdés: Munkáltató a járóbeteget berendelheti megbeszélésre?

Kérdés: Munkavállalónknak elhunyt az élettársa. A munkáltatónak elegendő a munkavállalója nyilatkozata, hogy mentesülhessen a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra? Ha nem elegendő, milyen feltételekkel veheti igénybe ezt a két napot?

Kérdés: A munkavállaló átadja a munkáltatónak felmondását. A munkaviszony határozatlan idejű. A felmondásban ez áll: "Kérem, hogy amennyiben a munkáltató a felmondási idő tartama alatt részben vagy egészében nem tart igényt a munkavégzésemre, mérlegelési jogkörében eljárva, szíveskedjék mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól." A munkáltató mérlegelést követően úgy dönt, hogy mentesíti teljes egészében a munkavégzés alól a munkavállalót. Ebben az esetben a munkáltatónak meg kell fizetnie a munkavállaló javára a 30 napos felmentési időre járó bért, vagy a felmondási időtől való eltekintés miatt a munkaviszony ebben az esetben közös megegyezéssel szűnik meg, melyről készíteni kell egy megállapodást a felek között?

Kérdés: Ha a munkavállalónk júniusban felmondott, és kérte, hogy adjuk ki neki a szabadságát a felmondási idő alatt, köteles vagyok-e ezt teljesíteni? Megtehetjük-e azt, hogy nem adjuk ki neki, viszont mentesítjük a munkavégzési kötelezettsége alól, majd a munkaviszony megszűnésével kifizetjük részére az időarányosan igénybe nem vett szabadságát?

Kérdés: Munkavállalónknak két éve meghalt az édesapja, most az édesapja felesége is meghalt (aki nem az édesanyja). Munkavállalónk részére jár-e a két nap rendkívüli szabadság, hozzátartozó halála esetén?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat hagyatéki tárgyalásra hívták be örökösként, de úgy tudjuk, hogy nem hozzátartozója az elhunytnak. Ilyen esetben is jogosult munkaidőben elmenni? Jár-e erre díjazás neki?

Kérdés: A bírósági tanúként idézett dolgozó távolléti díját a munkáltatónak kitől kell igényelnie?

Kérdés: Hozzátartozó halálakor jár két nap szabadság a munkavállalónak. Ki számít bele a hozzátartozó körébe? Konkrétabban, a munkavállaló az anyósa elhalálozása esetén is jogosult-e erre a két napra?

Kérdés: Az állampolgári kötelezettséggel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kapni. 12 éves kisfiamat több osztálytársával együtt iskolai verekedés miatt tanúnak idézték meg egy városi bíróságra. Az idézésen szerepelt, hogy szülői kísérettel kell megjelenniük, ami számomra teljesen természetes. A munkahelyem 15 km távolságra van a lakhelyemtől, a bíróság (ahová az idézést kaptuk) a lakhelyemtől 35 km-re. Nyolckor kezdődik a munkám és fél ötig tart. Az idézést 11 órára kaptuk. A munkahelyemről 15-25 perc kell az oda- vagy a hazaérkezésemig, a forgalomtól függően. Az idézésben foglalt tájékoztatás szerint, ha a tanú nem jelenik meg a következő kihallgatásra, a tanú elővezetése rendelhető el. Erre a napra nekem mi jár? Fizetett munkanap, vagy szabadságot kell kivennem, vagy csak igazolt munkanap? Tisztában vagyok azzal, hogy a lehető legkevesebb munkaidő-kieséssel kell megoldani. Ami azt jelenti, hogy azzal a legkésőbb induló, menetrend szerint járó közlekedési járművel kell elutaznia, amellyel a megjelölt időpontra még meg tud jelenni, és a kötelességének elvégzése után induló első menetrendszerű járművel kell visszaindulnia.

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?