Találati lista:
21. cikk / 83 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés: Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
22. cikk / 83 Nem átutazásra használt helyi bérlet – a térítés adómentes elszámolása
Kérdés: Ha a lakcímem Budaörsön van, de a BKV járatát használom arra, hogy a budapesti munkahelyemre dolgozni menjek, és a munkáltató megtéríti számomra a bejárás költségeit, a BKK-bérlet 86%-át elszámolhatja adómentesen?
23. cikk / 83 Munkába járás költségtérítése alkalmi munkánál
Kérdés: Állandó jellegű munkavállalók esetében kötelező fizetni a munkavállaló napi munkába járásának legalább 86%-át tömegközlekedéssel, vagy meghatározott összeggel támogatni az autóval munkába járást. Alkalmi munkavállalók esetében is ez kötelezettsége vagy lehetősége a munkavállalónak?
24. cikk / 83 Közösségi közlekedés hiánya – járda nélkül
Kérdés: Az egyik telephelyünktől a helyi közösségi közlekedés megállóhelyi távolsága 850 méter, azonban ennek a távolságnak több mint felén nincs közforgalmú járda kiépítve, az átmenő forgalmat lebonyolító úttesten lehet gyalog közlekedni, így a gyalogosforgalom biztonságosan nem bonyolítható le. A munkáltató érdeke az is, hogy a munkavállaló biztonságosan juthasson el munkavégzési helyére, amely – véleményünk szerint – ebben az esetben nem áll fenn. A nem biztonságos munkahelyre való eljutás miatt helyes-e az a gyakorlat, ha a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján járunk el, hivatkozva arra, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés?
25. cikk / 83 Munkába járás költségtérítése folyamatosan változó munkavégzési hely esetén
Kérdés: Munkavállalóink egy része – pl. informatikus, irányítástechnikai mérnök, művezető, üzemvezető – munkavégzési helye változó, ami azzal jár, hogy nem fix helyen kezdhetik a napi munkájukat, hanem más településen lévő telephelyen. Ezen telephelyek egy része települések külterületén, közösségi közlekedéssel nem ellátott területen található. Helyesen járunk el akkor, ha ebben az esetben a 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja alapján fizetünk költségtérítést munkavállalóinknak?
26. cikk / 83 Vármegyebérlet vásárlása helyközi országbérlet helyett
Kérdés: 2023. május 1-jétől új bérlettípusokat vezettek be, amely egységesen érvényes a távolsági buszokon és a vonatokon is. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem engedélyezi az országbérlet-vásárlást azoknak, akik kettő vagy több megyét érintenek munkába járás során? A munkáltató álláspontja, hogy vegyenek annyi vármegyebérletet, ahány megyét érintenek, azaz kettő vagy három vármegyebérletet. (Ezzel csak az a célja, hogy ne utazzanak az országbérlettel szabadon a munkavállalói munkaidőn kívül.) Ezt megteheti a munkáltató?
27. cikk / 83 Letiltás az utazási költségtérítésből
Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?
28. cikk / 83 Távmunkavégzés – a munkavállalói költségek megtérítése
Kérdés: A 2023. január 1-jei módosításra tekintettel az Mt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja kizárja az eltérés lehetőségét az Mt. 51. §-a kapcsán. Távmunkavégzés esetén ez praktikusan azt jelenti, hogy jogellenesek azok a szerződéses rendelkezések, miszerint az alapbér magában foglalja a munkavállaló távmunkavégzése során felmerülő indokolt költségeit is? A jogszabály korábbi állapota alapján – álláspontunk szerint – jogszerűek voltak az ilyen kikötések azon az alapon, hogy a távmunka lehetőségének biztosítása önmagában is egy olyan kedvező feltétel, amely összességében úgy is kedvezőbb a munkavállalóra nézve, hogy a vonatkozó költségek megtérítése a munkavállalót terhelik.
29. cikk / 83 Formaruha és a költségviselés
Kérdés: Cégünknél formaruhát kell viselni a munkavállalóknak. Belső szabályzat alapján meghatározásra került, hogy a formaruhát csak munkahelyen és munkaidőben lehet viselni, és tisztítása a munkavállaló feladata a megadott utasítások alapján (van olyan, amit csak vegytisztítással lehet tisztítani). A munkavállalók szerint a munkáltatónak a munkavállalók számára minden, a munkavégzéssel kapcsolatban felmerült költséget meg kell térítenie, tehát a tisztítás költségét is. Jogos a követelésük?
30. cikk / 83 Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz
Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
