Központi üzemi tanács összehívása


Cégünknél több helyi (telephelyi) üzemi tanács és egy központi üzemi tanács is működik. A helyi üzemi tanácsok – mivel eltérő szakszervezetek tisztségviselői alkotják őket – nem tudnak megállapodni a működés feltételeiről. Ez a múltkoriban addig elment, hogy a központi üzemi tanács – ahol az egyik helyi üzemi tanács tagja az elnök, és a központi üzemi tanács jelentős többségét is ez a szakszervezet adja – üléséről nem tájékoztatták a másik helyi üzemi tanácsot, és nem hívták meg az onnan delegált központi üzemi tanácsi tagokat. Sajnálatos módon ezen az ülésen döntött a központi üzemi tanács a jóléti ingatlanok bérbeadhatóságáról. Lehet a fentieknek valamilyen következménye, vagy a munkáltató a központi üzemi tanács döntése alapján érvényesen rendelkezhet a jóléti ingatlanok bérbeadásáról?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. január 31-én (47. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 914

[…] össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. A központi üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. A központi üzemi tanács működésének részletes szabályait egyebekben az ügyrendje állapítja meg [Mt. 61. § (1)-(3) bek.]. A központi üzemi tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább a fele részt vesz. A központi üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza, kivéve az együttdöntési jog gyakorlását, amelyhez a jelen levő tagok legalább kétharmados többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt [Mt. 60. § (1)-(3) bek.]. A központi üzemi tanács összehívásának módja szabályozható az ügyrendjében is, de a törvényi szabályoktól abban eltérni nem lehet. Bár a törvény kifejezetten nem mondja ki, de a központi üzemi tanács testület jellegéből, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből következik, hogy a központi üzemi tanács összehívása során az elnöknek valamennyi tag részére el kell küldenie a meghívót, senkit nem mellőzhet. Amennyiben a központi üzemi tanács valamennyi tagja nem lett meghívva az ülésre, álláspontunk szerint az ülést nem lehetett volna megtartani, és azon érvényesen határozatot hozni – így az együttdöntési jog sem lett volna gyakorolható. Ha a központi üzemi tanács érvényesen nem gyakorolta az együttdöntési jogát, akkor az azzal összefüggésben tett munkáltatói intézkedés – itt a bérbeadás - érvénytelen (EHB 2008. 1798.). Ugyanakkor az érvénytelenségre csak a központi üzemi tanács hivatkozhat (Mt. 67. §), ennek megállapítására rajta kívül másnak nincs lehetősége […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.