Jövedelempótló járadék és összegének módosítása


Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. június 7-én (36. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 697

[…] továbbá – egyebek mellett – le kell vonni az elmaradt jövedelemre eső nyugdíjjárulékot is, valamint figyelemmel kell lenni a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségére is (Mt. 182. §). Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni [Mt. 183. § (1) bek.]. A munkáltató az eset alapján helyesen járt el akkor, ha a munkavállalók által elérhető (bruttó) átlagkeresetből levonta az erre eső (munkáltatói és munkavállalói) nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalók által ténylegesen megkeresett (bruttó) keresetet, és az így kapott különbözetet fizette meg járadékként. Lényeges ugyanakkor, hogy a jövedelempótló kártérítés az elmúlt időben hatályban volt jogszabályok alapján járadék formában is adó- és járulékköteles [Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.1. pont, Tbj. 4. § k) pont]; vagyis ebből társadalombiztosítási járulékot kellett (volna) vonni. Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, a megállapított kártérítés módosítása kérhető [Mt. 184. § (1) bek.]. A munkavállalónak erre akkor van lehetősége, ha a kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabér-növekedés következik be a munkáltatónál, amely a munkavállalót is érintette volna [Mt. 184. § (3)–(4) bek.], vagy pedig a KSH adatai szerinti szakmai bérfejlesztést kell figyelembe venni (lásd pl.: BH 2001. 446). A munkáltatónak a károsultat tizenöt napon belül értesítenie kell, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre [Mt. 187. § (2) bek.]. A járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény ekkor sem érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. A kártérítés mértékének megváltoztatására irányuló munkavállalói igény tehát csak a fentiek szerinti bérfejlesztés esetén lesz alapos, mértéke pedig az inflációs ráta helyett a bérfejlesztéshez igazodhat. Az emelt összegű járadékra való igény lesz érvényesíthető, de legfeljebb 3 évre visszamenőleg, ha a munkáltató a bérfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A nyugdíjazás: az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően a járadék fizetése, illetve emelése körében az a döntő kérdés, hogy a munkavállalók a nyugdíj mellett tovább dolgoztak volna vagy sem. Amennyiben nem, úgy azt kell tisztázni, hogy a munkavállalót milyen jövedelemveszteség éri azokhoz képest, akik szintén az öregségi nyugdíjkorhatárig dolgoztak; vagy­is hogy azért, mert jövedelempótló kártérítést kaptak, kevesebb lesz-e a nyugdíjuk, mint ha dolgoztak volna (lásd Legf. Bír. Mfv. I. 10 772/2001/3.). Amennyiben igen, úgy a kártérítés ezen összegig terjedhet. […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.