Károkozás megállapítása büntetőítéletben
Kérdés
Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. szeptember 22-én (7. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 128
[…] felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította [Mt. 166. § (2) bekezdés]. Ettől eltérően a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében [Mt. 166. § (3) bekezdés], vagyis a munkavállaló a pénz jegyzék nélküli átvétele esetén is – vétkességtől függetlenül – a teljes kárt köteles megtéríteni. Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el [Btk. 318. § (1) bekezdés]. A csalás elkövetői magatartásainak mindkét fajtája szándékos, vagyis gondatlanul ez a bűncselekmény nem követhető el. A csalás bűncselekménye megállapításának továbbá feltétele a kár bekövetkezte is, mivel a bűncselekmény csak ezzel befejezett. A munkaügyi bíróság a munkavállaló kártérítési felelőssége és jogalapja tekintetében ugyanakkor önállóan dönt. Ha azonban jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt [Pp. 4. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi határozata szerint […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. szeptember 22-én (7. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 128
[…] felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította [Mt. 166. § (2) bekezdés]. Ettől eltérően a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt jegyzék nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében [Mt. 166. § (3) bekezdés], vagyis a munkavállaló a pénz jegyzék nélküli átvétele esetén is – vétkességtől függetlenül – a teljes kárt köteles megtéríteni. Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el [Btk. 318. § (1) bekezdés]. A csalás elkövetői magatartásainak mindkét fajtája szándékos, vagyis gondatlanul ez a bűncselekmény nem követhető el. A csalás bűncselekménye megállapításának továbbá feltétele a kár bekövetkezte is, mivel a bűncselekmény csak ezzel befejezett. A munkaügyi bíróság a munkavállaló kártérítési felelőssége és jogalapja tekintetében ugyanakkor önállóan dönt. Ha azonban jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt [Pp. 4. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság egy elvi határozata szerint […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
