Szakképzési munkaszerződés megkötése

Kérdés: Ha a duális képzőhely a tanulóval az Szkt. 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a szakirányú oktatás időtartamára kíván szakképzési munkaszerződést kötni, mi a legkorábbi és legkésőbbi időpont, amikor és ameddig ez megköthető? Mit értünk (milyen dátumot, eseményt) a szakirányú oktatás vége alatt?
Részlet a válaszából: […] A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján megszervezett ágazati alapoktatásból és a szakirányú oktatásból áll; utóbbit elsődlegesen a duális képzőhelynél kell megszervezni [Szkt. 9. § (3) bekezdés, 19. § (1) bekezdés]. Az Szkt. 77–78....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Szakképzési munkaszerződés – a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 76. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a szakképzési munkaszerződés célja a szakirányú oktatásban való részvételnek a duális képzőhelyen történő biztosítása. A 83. § (1) bekezdése fogalmazza meg a szakképzési munkaszerződés mibenlétét, azaz a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szakképzési munkaszerződés – a megköthetőség időpontja

Kérdés: Lehetséges-e jogszerűen, hogy a szakirányú oktatást a szakképző intézménynél kezdje meg a tanuló, és az intézménynél eltöltött bizonyos idő után (pl. 1 év) kerüljön a duális képzőhelyre szakképzési munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 76. §-ának (1) bekezdése kimondja: "a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásbana) a szakképző intézményben vagyb) szakképzési munkaszerződéssel a duális képzőhelyenvehet részt. A szakképző intézményben a szakirányú oktatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Jubileumi jutalom a szakképzésben

Kérdés: Megilleti-e jubileumi jutalom a munkavállalót, ha felmondási idő munkavégzés alóli mentesülésének ideje alatt következik be a jogosító idő? 2020. január 1. napján lépett hatályba az Szkt. A 127. § (5) bekezdése alapján a munkáltató 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá került, így a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. A munkáltató 2020. július 1-jével kezdődően munkaviszony keretein belül biztosította a továbbfoglalkoztatást. Az erről szóló iratban a munkáltató tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul, jubileumi jutalomra való jogosultsága a korábbi feltételekkel változatlanul fennáll, és arra a munkáltató köteles megállapodást kötni. Ezt a jogot az Szkt. 125. §-ának (5) bekezdése is biztosítja. A munkáltató átszervezés miatt felmondott a munkavállalónak. A felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a munkavállaló jogosulttá válik a huszonöt éves jubileumi jutalomra. A munkáltató köteles-e kifizetni a jubileumi jutalmat akkor is, ha nem kötött megállapodást annak kifizetéséről a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a jubileumi jutalomról nem az Szkt. 125. §-ának (5) bekezdése, hanem 127. §-ának (6) bekezdése szól. Eszerint a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Közalkalmazottak – foglalkoztathatóság nyugdíj mellett

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alatt lévő egészségügyi és oktatási intézményeket működtető iroda vagyunk. Az általános iskolákban a konyha működtetése hozzánk tartozik, illetve a konyhai dolgozók is, akik közalkalmazottak. Ha valaki a nők negyven év korkedvezményével szeretne elmenni nyugdíjba, mint nyugdíjas dolgozhat továbbra is közalkalmazottként? A 268/2022. Korm. rendelet a mi esetünkben is alkalmazható, ha a dolgozó csak köznevelési intézetben dolgozik, de nem ott áll alkalmazásban? Az önkormányzat fenntartása alatt lévő óvoda intézményvezetője, aki szintén közalkalmazott, a 268/2022. Korm. rendelet alapján folytathatja vezetői megbízását a nyugdíjellátása mellett?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a Tny. 83/C. §-ától, valamint a Kenyt. 11/A. §-ától eltérően általános szabály szerint 2022. szeptember 1-jétől nem szüneteltethető azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Óvodavezető – nyugdíj folyósítása mellett

Kérdés: A 268/2022. Korm. rendelet szerint, mely a 159/2023. Korm. rendelettel módosításra került, a nyugellátás folyósítása mellett közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztathatunk nyugdíjas óvodapedagógusokat. Az így foglalkoztatott óvodapedagógus kinevezhető-e óvodavezetőnek, mely megbízás öt évre szólna?
Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a Tny. 83/C. §-ától, valamint a Kenyt. 11/A. §-ától eltérően általános szabály szerint 2022. szeptember 1-jétől nem szüneteltethető azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés:

Az Szkt. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhellyel szakképzési előszerződést köthet. Az Szkt. 82. §-a rögzíti, hogy az adott képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet duális képzőhelyként nyilvántartásba veendő. Jól értjük, hogy előszerződés megkötésére is már csak a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet jogosult, hiszen az a nyilvántartásba vétellel fog duális képzőhelynek minősülni? Az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, míg az (5) bekezdés alapján a szakképzési munkaszerződésre az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből az is következik, hogy a szakképzési munkaszerződésben fel kellene tüntetni a munkakört is? Ez azért is fontos, mert a kereskedelmi és iparkamarák honlapján elérhető szakképzési munkaszerződés mintákban nem szerepel a munkakör.

Részlet a válaszából: […] Az Szkt. szerinti szakirányú oktatást – szakképző intézmény mellett – duális képzőhely folytathat. A gazdasági kamara közhiteles nyilvántartást vezet a duális képzőhelyekről, ezzel összefüggésben a törvény meghatározza, hogy melyek a nyilvántartásba való felvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szakképzési munkaszerződés és szabadság az érettségi szünetre

Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatunk 11. évfolyamos (nem végzős) gépgyártás-technológusnak tanuló diákokat. 2023. május 8. és 12. között az iskola szünetet adott a diákoknak. A cégnél csütörtök és péntek a diákok gyakorlati napja, hétfő, kedd és szerda az iskolai oktatási napok. Az érettségi szünet ideje alatt az egész hétre szabadságot kell kiírnia a cégnek, vagy csak a csütörtöki és pénteki napokra?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési munkaszerződés tárgya a szakirányú oktatásban való részvétel, a duális képzőhely irányítása szerint, amely magában foglalja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását [Szkt. 83. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szakképesítési szintek és besorolás

Kérdés:

Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.

Részlet a válaszából: […] A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szintjei nemcsak szakképesítéseket tartalmaznak, hanem iskolai végzettséget, illetve iskolai végzettségnek nem minősülő, egyes elvégzett iskolai osztályokat is. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése iskolai végzettségeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Nyugdíj munka mellett – kötelező felmentés kérelemre

Kérdés:

Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint negyven év jogosultsági idővel rendelkezve kérte visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. Korm. rendelet és a 269/2022. Korm. rendelet által lehetővé tett, nyugellátás szüneteltetése alóli mentesülés miatt. A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt véleményünk szerint nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése alóli mentesülése megszűnik, igénybe venné a neki járó nyolc hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő – amely a nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik – már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj megállapítására. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Jól értelmezzük a jogszabályt? Hogyan járunk el helyesen az ő esetében?

Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 2023. augusztus 31-ig átmeneti időre elhárította a különféle nyugellátások folyósításának akadályát a közszférában foglalkoztatott egyes személyek tekintetében, mivel úgy rendelkezett, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
1
2
3