160 talált cikk a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő kifejezésre

Kérdés: Az egyik részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottunknak immáron 25 éve egy másik intézménnyel is részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban áll. Mivel 25 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik, az őt megillető jubileumi jutalom részmunkaidővel arányos részét a másik párhuzamosan fennálló közalkalmazotti jogviszonyában megkapta, s ezért a nálunk fennálló jogviszonyában azt nem fizettük ki számára. Megítélésünk szerint a Kjt. 87/ A. § (5) bekezdése alapján csak egy jogviszony vehető figyelembe a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításánál. Helyesen jártunk-e el, vagy mindkét részmunkaidős közalkalmazotti jogviszony után jár a jubileumi jutalom?

Kérdés: Egyik kolléganőnk, aki közalkalmazotti jogviszonyban állt, tavalyi év során történt áthelyezését követően köztisztviselő lett. Közalkalmazottként idén júliusban lett volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, azonban mivel tavaly távozott, így nem került számára kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalom. Köztisztviselőként a szolgálati idő számításakor a kollégák megállapították, hogy a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosító időnél már több szolgálati ideje van, és meghatározták, hogy mikor illeti majd meg a 30 éves jubileumi jutalom. Tehát köztisztviselőként sem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmat, mert annál már több szolgálati ideje volt. A kolléganő felháborodott, hogy így elesett a 25 éves jubileumi jutalomtól, és perrel fenyegetőzik. A jogviszonyba beszámító időket a Kjt., illetve a Ktv. alapján számítottuk, amelyet a kolléganő nem vitat. A kérdésem, hogy helyes jártunk-e el, hogy nem fizettük ki a közalkalmazotti 25 éves jubileumi jutalmat? Tényleg elesik-e a köztisztviselői 25 éves jubileumi jutalomtól?

Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?

Kérdés: Általános iskolánk gazdasági vezetője a Kjt. 2009. január 1-jén hatályba lépett új rendelkezései alapján kinevezett vezetőnek minősül-e? Hogyan változik a szabadsága, valamint az illetménye?

Kérdés: Hivatalunkban több olyan közalkalmazott van, akik 1992. július 1. előtt létesítettek munkaviszonyt polgármesteri hivatalnál. 1992. július 1. napjával az ekkor hatályba lépő Ktv. 73 § (5) bekezdése alapján jogviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Ekkor a kollégákat értesítettük arról, hogy a Ktv. alapján milyen jogviszonyokat számítunk be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához. Bő öt év elteltével (1997. szeptember 1.) az 1997. évi LVI. törvény 10. § (2) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonyuk közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, és azóta is így dolgoznak a hivatalunkban. A jubileumi jutalomhoz szükséges jogszerző idő számításánál a Ktv.-ben meghatározott jogviszonyok beszámításra kerülhetnek-e, vagy a Kjt.-ben foglaltak szerint a jubileumi jutalomra jogosító időt újra kell számolnunk?

Kérdés: Közalkalmazott esetén a fizetési fokozatok közötti várakozási idő egy évvel való csökkentését hogyan kell értelmezni? A következő fokozatban egy évvel tovább, 4 éven át fog maradni, vagy ezentúl minden fokozatba egy évvel hamarabb lép tovább?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?

Kérdés: Egy kolléganőnk Csehszlovákiában a bankszférában dolgozott 1972-től 1981-ig, középiskolai végzettséggel rendelkezett. Átjött Magyarországra 1981-ben, és 1986-ig egy vasipari vállalatnál állt alkalmazásban. 1987 januárjától képesítés nélküli nevelőként dolgozott egy iskolában. 1991-ben kapott szlovák szakos általános iskola tanári diplomát. 2004-ig dolgozott folyamatosan közalkalmazottként, tanárként egy iskolában, majd 2004-től munkanélküli. 2008 júniusában befejezi egy egyetem pedagógiai szakát. Kollégiumi nevelőtanárként szeretnénk alkalmazni középiskolánk kollégiumában. 1997 óta magyar állampolgár, a szlovák állampolgárságát is megtartotta. Csehszlovákiában lévő munkaviszonyát el kell-e ismerni a besorolás éveinek szempontjából? Magyarországon a vasipari vállalatnál végzett munkaviszonyát el kell-e ismernem? A szlovák szakos általános iskolai tanári diplomája alapján alkalmazhatnánk-e kollégiumi nevelőtanárnak (iskolánkban angol és német nyelvet tanulnak jelenleg a tanulók, egy 12. évfolyamos osztály orosz nyelvet tanul, szlovákot nem akarunk indítani), vagy csak a megszerzendő pedagógia szakos egyetemi végzettsége alapján lehetne-e felvenni?

Kérdés: Közalkalmazottunk 1985-től 1990-ig egy tanácsnál, a mai fogalmak szerinti polgármesteri hivatalnál dolgozott, majd áthelyezték az önkormányzat fenntartásában lévő Általános Művelődési Központba. Jogviszonyát felmentéssel meg kívánjuk szüntetni. Kérdésem: a végkielégítés szempontjából beszámítható-e a Kjt. hatálybalépését megelőző jogviszony?

Kérdés: Közalkalmazottunk ugyan 1978 augusztusa óta rendelkezik munkaviszonnyal, azonban csak 1991 szeptembere óta dolgozik Magyarországon a Kjt. hatálya alá tartozó intézményben. Ezt megelőzően külföldön állt munkaviszonyban. Kérdésünk, hogy a közalkalmazott mely időponttól kezdődően jogosult jubileumi jutalomra, és hogyan kell megállapítani a fizetési fokozatát? A külföldi munkaviszonyt beszámíthatjuk-e?