Utazási költségtérítés – elszámolás havibérlettel és a menetjeggyel

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...39/2010. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint amunkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés abérlettel való elszámolás ellenében a bérlet árának legalább 86%-a. A 39/2010.Korm. rendelet – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 19.
Kapcsolódó címke:

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...el, viszont nem kell megtéríteni azonszolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés eseténjárnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget [Mt. 178. § (3)–(5)bek.]. A kártérítés összegének kiszámításánál továbbá –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 7.

Munkába járás START Klub VIP Kártyával – megtérítendő a költsége?

Kérdés: Az utazási költségtérítésről rendelkező új jogszabállyal összefüggésben kérdezzük: olyan, üzletpolitikai kedvezménnyel biztosított bérletnek minősül-e a MÁV-START Klub VIP Kártya, amelyet kötelesek vagyunk a munkavállalóink részére megtéríteni? A VIP Kártya évi 280 000 forintba kerül, azonban a 86%-a 1 hónapra számítva nem haladja meg a havi maximált 30 000 forintot.
Részlet az állásfoglalásából: […] A 39/2010. Korm. rendelet alapján a munkáltató amunkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmúszemélyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerintiutazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 17.
Kapcsolódó címke:

Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkavállaló részérea munkába járáshoz az Szja-tv.-ben foglalt, saját gépjárművel történő munkábajárás címén elszámolható költségtérítés jár, ha a munkavállaló – többek között– a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkába járáshoz amagánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben foglalt, a saját gépjárműveltörténő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonosköltségtérítés jár, ha a munkavállaló munkarendje...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Prémiumévesek munkába járási költségei

Kérdés: A prémiumévek programról szóló 2004. évi CXXII. törvény változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem: mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...prémiumévesek utazási költségtérítésére is vonatkozik a78/1993. Korm. rendelet, amelynek "hatálya kiterjed minden munkáltatóra -ideértve a közigazgatási szervet is – és a velük munkaviszonyban,közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre"....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. október 19.

Prémiuméves utazási költségtérítése

Kérdés: A Péptv. változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem az lenne, hogy mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...78/1993. Korm. rendelet a prémiumévesek utazásiköltségtérítésére is vonatkozik, miután "hatálya kiterjed minden munkáltatóra -ideértve a közigazgatási szervet is – és a velük munkaviszonyban,közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban álló személyekre" (1...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.

Ruházati költségtérítés a prémiumévek programban

Kérdés: A prémiumévek programról szóló törvény 2009. január 1-jével hatályos szabályai alapján szeretném megkérdezni, hogy a programban részt vevőt akkor is megilleti-e a ruházati költségtérítés, ha egyáltalán nincs munkavégzésre kötelezve? Ugyanis a Ktv. 49/G. § (3) bekezdése alapján a ruházati költségtérítés időarányos része jár, ha a közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladóan szünetel.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...prémiumévek programban részt vevő személyeket idén január1-jétől foglalkoztatásra irányuló jogviszonyuk alapján egységesen a ruházatiköltségtérítés harminc százaléka illeti meg, amennyiben munkáltatójuk biztosítilyen juttatást a többi foglalkoztatott részére is....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 27.

Külföldre történő hazautazás költségtérítése

Kérdés: Cégünknél sok külföldi munkavállaló dolgozik. Munkaszerződésükben nincs szabályozva, hogy az állandó lakóhelyükre, vagyis külföldre történő hazautazásukkal kapcsolatos költségeket ki viseli. Kérdésünk: van-e olyan jogszabály, amelyik a munkavállalók külföldre történő hazautazásával kapcsolatos költségtérítését szabályozza?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolatos, a Korm.rendelet (II.) szerint tételesen meghatározott költségek megtérítésérekeletkezik kötelezettsége. A munkáltatónak költségtérítést kell fizetniemindazon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonoshelységben van. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. április 27.
Kapcsolódó címke:
1
…
15
16
17