Közalkalmazotti vagy munkaviszonyban – mozgástér a díjazásban
Kérdés
Művelődési központ, könyvtár és konyha munkáltató vegyes önkormányzati fenntartású intézmény, ezért az alkalmazottak maradtak közalkalmazottak. Mivel intézményünk vegyes intézmény, lehetséges-e, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt munkaviszonnyá alakítsuk mind a központban, mind a könyvtárban és a konyhán? Amennyiben igen, akkor annak mi a menete? Ha a munkáltató munkáltatói döntésen alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, annak mi a menete? Van-e meghatározott maximumösszeg, ami adható – akár a jogviszony kezdetekor azonnal?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. szeptember 22-én (298. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6006
[…] rendelkezik.A Kjt. hatálya általános szabály szerint az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Ha jelenleg valóban a Kjt. és a 475/2020. Korm. rendelet hatálya terjed ki a foglalkoztatottak jogviszonyára, sem a helyi önkormányzat, sem a munkáltató nem választhatja meg szabadon a munkavégzésre irányuló jogviszonyok típusát, és nem döntheti el szabadon azt sem, hogy a jövőben az Mt. szerinti munkaviszonyban legyenek foglalkoztatva ezek a személyek, ha azok tekintetében egyébként a jogszabályi előírások arra engednek következtetni, hogy a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban kell őket foglalkoztatni. Ha tehát jelenleg jogszerű a közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatás, nincs mód egyedi döntés alapján e jogviszonyokat munkaviszonyokra „cserélni”.Azt feltételezve, hogy jelenleg a Kjt. az irányadó az alkalmazottakra, ha a munkáltató döntésén alapuló illetményt szeretne adni a foglalkoztatottaknak, arra általánosságban az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre. A Kjt. 66. §-ának (1)–(5) bekezdésében, illetve a 79/E. §-ában foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény általános szabály szerint akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott [Kjt. 66. § (7) bek.]. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor ugyanakkor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény is megállapítható, ám – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét a besorolása szerinti garantált mértékre kell csökkenteni [Kjt. 66. § (8) bek.]. Ez utóbbi esetben nem előfeltétele ugyan a magasabb összegű illetmény megállapításának a minősítés, azonban egy év elteltével minősíteni kell a közalkalmazottat, és illetményének további mértéke e minősítés függvénye. Ezen a körön kívül azonban a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdése szerint a kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítés előfeltétele annak, hogy a közalkalmazott a garantált illetménynél magasabb összegű illetményt kaphasson.Megjegyzendő, a Kjt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben is részesülhet. A kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét [Kjt. 67. § (2)–(4) bek.]. Látható, hogy kollektív szerződés […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
