Nyugdíjra és illetményre való együttes jogosultság
Kérdés
Közalkalmazotti jogviszonyban álló élelmezésvezetőnk idén 2026. december 6. napjától lesz jogosult a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető öregségi nyugdíjára. Kinevezése önkormányzatunknál 2018. február 1. napjától áll fenn, vezetői kinevezése 2023. április 1-től 2028. március 31-ig szól. Az élelmezési központ alapító okiratában szerepel a költségvetési szerv tevékenységénél, hogy a költségvetési szerv közfeladata a Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerinti óvodai ellátáshoz és 8. pontja szerinti szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokhoz kapcsolódó közétkeztetési és szociális szolgáltatás biztosítása, valamint a kormányzati funkciószám és a kormányzati funkció megnevezése 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében, 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés és 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán. Ez alapján a vezető tekintetében érvényesül és alkalmazható a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-ának (1)–(2) bekezdése? A MÁK honlapján való nyilatkozat kitöltésével és a nyugdíjfolyósítónak való megküldésével így a vezető tovább foglalkoztatható, és nincs szükség a közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetésére, hanem így a nyugdíjra és a közalkalmazotti jogviszonyából eredő illetményre is jogosult lesz?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. június 2-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5842
[…] megfelel e feltételeknek. Mivel a kérdésben említett vezető közalkalmazotti jogviszonya egy élelmezési központtal áll fenn, a kérdés valójában az, hogy az élelmezési központ tekinthető-e a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek vagy esetleg hálózatnak.A Szoctv. 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében szociális szolgáltató az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a Szoctv. 60–65/E. §-aiban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A Szoctv. 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint szociális intézmény a Szoctv.-ben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet. A Szoctv. 62. §-ának (1) bekezdése értelmében az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A Gyvt. 5. §-ának u) pontja szerint az intézmény a Gyvt.-ben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet, vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, valamint a minibölcsőde, a nevelőszülői hálózat és a javítóintézet. A Gyvt. 5. §-ának w) pontja értelmében szolgáltató a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek vagy helyettes szülői hálózatnak. A Gyvt. 5. §-ának g) pontja szerint gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás Gyvt.-ben nevesített formájától […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. június 2-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5842
[…] megfelel e feltételeknek. Mivel a kérdésben említett vezető közalkalmazotti jogviszonya egy élelmezési központtal áll fenn, a kérdés valójában az, hogy az élelmezési központ tekinthető-e a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek vagy esetleg hálózatnak.A Szoctv. 4. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében szociális szolgáltató az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a Szoctv. 60–65/E. §-aiban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A Szoctv. 4. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint szociális intézmény a Szoctv.-ben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást vagy támogatott lakhatást nyújtó szervezet. A Szoctv. 62. §-ának (1) bekezdése értelmében az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A Gyvt. 5. §-ának u) pontja szerint az intézmény a Gyvt.-ben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet, vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, valamint a minibölcsőde, a nevelőszülői hálózat és a javítóintézet. A Gyvt. 5. §-ának w) pontja értelmében szolgáltató a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek vagy helyettes szülői hálózatnak. A Gyvt. 5. §-ának g) pontja szerint gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás Gyvt.-ben nevesített formájától […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
