Gépkocsivezetők munkaidejének elszámolása
Kérdés
Egyesületünk támogató szolgálatot működtet. A szolgálat segítő gépkocsivezetői a fogyatékos személyek szállítását végzik munkába, családhoz, színházba és iskolába. Az ellátási terület, ahová szállítanak, részben a szolgálat székhelyétől távolabb esik. A napi nyolcórás munkaidőbe nem fér bele a munkavégzés, akár 9–12 órát is dolgoznak. Hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Hétfőtől péntekig vannak beosztva egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Helyes-e ez a munkarend, amit alkalmazunk? Lehet-e hathavi keret, ha nincs kollektív szerződésünk? Pihenőnapjuk szombat és vasárnap, de hétköznap is adunk ki pihenőnapot. A hétköznapi pihenőnap minek minősül, pihenő- vagy szabadnapnak? Ha igény van, este is kell munkát végezni, akár színházba szállítani az embereket, vagy hétvégi rendezvényekre. Ez az időtartam túlórának minősül? Alapesetben a támogató szolgálat hétvégén nem működik, de mégis vannak hétvégi programok, és ekkor is írnak menetlevelet. Ha a hétvégi rendezvényekre a gépkocsivezető elviszi a helyszínre a fogyatékos embereket, és pár óra múlva hazaszállítja őket, ezt hogyan kell elszámolni a segítő gépkocsivezető esetében?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 3-án (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5678
[…] Azaz, lehetséges olyan hét, amikor a munkavállalót kettőnél kevesebb pihenőnap illeti meg, ha az adott munkaidőkeret egy másik hetében viszont arányosan több pihenőnapban részesül. Annak nincs jelentősége, hogy a pihenőnap hétvégére vagy hétköznapra esik, azzal, hogy vasárnapra csak a törvényben előírt esetekben osztható be rendes munkaidő [Mt. 101. §]. Szabadnapnak azt a munkanapot nevezzük, amelyre a munkáltató nem oszt be munkaidőt (pl. a napi nyolc órára szerződő munkavállaló heti négy napon 10-10 órát dolgozik, két pihenőnapja van, a fennmaradó egy munkanapra pedig nincs beosztva munkaidő, ez utóbbi a szabadnap). Rendkívüli munkaidőnek minősül – többek között – a munkaidő-beosztástól eltérő és a munkaidőkereten felüli munkaidő [Mt. 107. § a) és b) pontok].Ha tehát a munkavállaló esti vagy hétvégi munkavégzésre eleve be volt osztva, az azokon a napokon történő foglalkoztatása nem minősül rendkívüli munkaidőnek. Ellenben, ha ezekre az órákra nem volt beosztva, akkor ez a munkaidő-beosztástól való eltérés miatt rendkívüli munkaidő lesz, amit […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. március 3-án (289. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5678
[…] Azaz, lehetséges olyan hét, amikor a munkavállalót kettőnél kevesebb pihenőnap illeti meg, ha az adott munkaidőkeret egy másik hetében viszont arányosan több pihenőnapban részesül. Annak nincs jelentősége, hogy a pihenőnap hétvégére vagy hétköznapra esik, azzal, hogy vasárnapra csak a törvényben előírt esetekben osztható be rendes munkaidő [Mt. 101. §]. Szabadnapnak azt a munkanapot nevezzük, amelyre a munkáltató nem oszt be munkaidőt (pl. a napi nyolc órára szerződő munkavállaló heti négy napon 10-10 órát dolgozik, két pihenőnapja van, a fennmaradó egy munkanapra pedig nincs beosztva munkaidő, ez utóbbi a szabadnap). Rendkívüli munkaidőnek minősül – többek között – a munkaidő-beosztástól eltérő és a munkaidőkereten felüli munkaidő [Mt. 107. § a) és b) pontok].Ha tehát a munkavállaló esti vagy hétvégi munkavégzésre eleve be volt osztva, az azokon a napokon történő foglalkoztatása nem minősül rendkívüli munkaidőnek. Ellenben, ha ezekre az órákra nem volt beosztva, akkor ez a munkaidő-beosztástól való eltérés miatt rendkívüli munkaidő lesz, amit […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
