Munkába járás költségtérítése autóval és busszal
Kérdés
Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását személygépkocsival oldja meg, amely vonatkozásában 15 Ft/km összeget térítünk meg számára havonta. Anyagi megfontolásból a jövőben a munkavállaló úgy oldaná meg a munkába járást, hogy személygépkocsival elutazna egy olyan településig, ahonnét átszállás nélkül tudna helyi buszjárattal a munkavégzés helyére utazni, azonban lennének olyan napok, amikor végig személygépkocsival tenné meg az utat. Fizethetjük-e számára a 15 Ft/km térítést minden munkában töltött napra, illetve a leadott menetjegyek árának 86%-át együttesen?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. március 7-én (241. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4641
[…] – rendelet alapján leadott nyilatkozat szerinti – lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás minősül [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont, 7. §]. Értelmezésünk alapján a kérdés szerinti esetben a munkavállaló a munkavégzési hely közigazgatási határán kívüli tartózkodási helyéről (lakóhelyéről) utazik be a munkavégzési helyre, akként, hogy az út egy részét tömegközlekedéssel, másik részét autóval teszi meg. A munkavállaló számára a tömegközlekedéssel megtett szakaszra a bérlet, jegy ára 86%-ának megfizetése kötelező, és elszámolható, amennyiben a) a menetjegyről vagy bérletről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra, b) a bérlet országosnál kisebb területi érvényességű, meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1b) bek.]. A gépjárművel történő munkába járásra a munkavállalót költségtérítés a vonatkozó rendeleti szabályozás alapján akkor illeti meg, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2023. március 7-én (241. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4641
[…] – rendelet alapján leadott nyilatkozat szerinti – lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás minősül [39/2010. Korm. rendelet 2. § a) pont aa) alpont, 7. §]. Értelmezésünk alapján a kérdés szerinti esetben a munkavállaló a munkavégzési hely közigazgatási határán kívüli tartózkodási helyéről (lakóhelyéről) utazik be a munkavégzési helyre, akként, hogy az út egy részét tömegközlekedéssel, másik részét autóval teszi meg. A munkavállaló számára a tömegközlekedéssel megtett szakaszra a bérlet, jegy ára 86%-ának megfizetése kötelező, és elszámolható, amennyiben a) a menetjegyről vagy bérletről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra, b) a bérlet országosnál kisebb területi érvényességű, meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1b) bek.]. A gépjárművel történő munkába járásra a munkavállalót költségtérítés a vonatkozó rendeleti szabályozás alapján akkor illeti meg, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
