Munkaidő és szabadság – az elszámolás lehetőségei
Kérdés
A közalkalmazott 12 órás munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgozik. Az elszámolólapján 2020. május hónapra 168 óra munkavégzés és öt nap szabadság (40 órával számolva) szerepel. Így 208 órára jött ki a ledolgozott óra. A májusi kötelező óraszám 160 óra. 208-160 = 48 óra rendkívüli munkavégzés lett elszámolva. Helyes-e így ez az elszámolás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. július 14-én (199. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3937
[…] elszámolva, megállapítható, hogy a munkáltató a munkanapos elszámolást követte. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)–(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva.A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám választását a naptári év során nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon. Mindkét elszámolási módnál látható, hogy a szabadságon töltött időt a munkavégzéssel töltött idővel egyezően kell figyelembe venni a munkaidőkeret elszámolásakor. Így helyes az az elszámolás, hogy a ténylegesen teljesített 168 órán felül számolják el a szabadságon töltött […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. július 14-én (199. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3937
[…] elszámolva, megállapítható, hogy a munkáltató a munkanapos elszámolást követte. A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)–(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva.A szabadság kétféle elszámolási módja között a munkáltató jogosult választani, ám választását a naptári év során nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy különböző munkavállalói esetén más-más elszámolást alkalmazzon. Mindkét elszámolási módnál látható, hogy a szabadságon töltött időt a munkavégzéssel töltött idővel egyezően kell figyelembe venni a munkaidőkeret elszámolásakor. Így helyes az az elszámolás, hogy a ténylegesen teljesített 168 órán felül számolják el a szabadságon töltött […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
