Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban
Kérdés
A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. március 24-én (194. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3844
[…] munkanap szabadság jár a munkavállalónak, amellyel teljes egészében a munkáltató jogosult rendelkezni. A munkáltatónak a szabadságot természetben kell kiadnia, ám ez a naptári év végéig lehetséges [Mt. 123. § (1) bek.]. Azt nem írja elő a törvény, hogy az év közben megszűnő határozott idejű munkaviszony esetén a felek által előre ismert megszűnési időpontig kötelező lenne az időarányosan járó szabadság természetben való kiadása. Ezért a munkáltató saját hatáskörében mérlegelheti, hogy természetben biztosítja a szabadságot, vagy azt a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltja (Mt. 125. §).Munkaerő-kölcsönzés esetén a szabadság kiadása – a kikölcsönzés alatt – a kölcsönvevő kötelezettsége [Mt. 218. § (4) bek. c) pont]. Ha a munkavállalónak az időarányos szabadságot nem adták ki, a pénzbeli megváltás a kölcsönbe adót terheli, hiszen a munkaviszony vele áll fenn, és így általában is őt terheli a munkabérfizetési kötelezettség [Mt. 214. § (1) bek. b) pont]. […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. március 24-én (194. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3844
[…] munkanap szabadság jár a munkavállalónak, amellyel teljes egészében a munkáltató jogosult rendelkezni. A munkáltatónak a szabadságot természetben kell kiadnia, ám ez a naptári év végéig lehetséges [Mt. 123. § (1) bek.]. Azt nem írja elő a törvény, hogy az év közben megszűnő határozott idejű munkaviszony esetén a felek által előre ismert megszűnési időpontig kötelező lenne az időarányosan járó szabadság természetben való kiadása. Ezért a munkáltató saját hatáskörében mérlegelheti, hogy természetben biztosítja a szabadságot, vagy azt a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltja (Mt. 125. §).Munkaerő-kölcsönzés esetén a szabadság kiadása – a kikölcsönzés alatt – a kölcsönvevő kötelezettsége [Mt. 218. § (4) bek. c) pont]. Ha a munkavállalónak az időarányos szabadságot nem adták ki, a pénzbeli megváltás a kölcsönbe adót terheli, hiszen a munkaviszony vele áll fenn, és így általában is őt terheli a munkabérfizetési kötelezettség [Mt. 214. § (1) bek. b) pont]. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
