Pihenőidőre elrendelt túlóra munkaidőkeretben
Kérdés
Úgy is meghatározható a munkaidőkeret, hogy ne egy naptári éven belül legyen mind a négy hónap? Például, idén novembertől tartana 2020 februárjáig. Úgy kalkulálunk, hogy a keretben nem tudjuk majd biztosítani teljes egészében a munkavállalót megillető heti pihenőidőt. Ha a keret átlagában a pihenőnapot vagy a 48 óra pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, akkor a keret zárásakor fizetnem kell neki pihenőnapi pótlékot az elmaradt pihenőidő helyett? Ha esetenként még a 40 óra pihenőidőt sem kapják meg a dolgozók, de fizetünk pihenőnapi pótlékot, akkor az jogilag helyes eljárás? Lehet-e a pihenőnapi túlóra helyett két pihenőnapot adni bérpótlék nélkül?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. november 25-én (189. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3746
[…] érintett naptári év között. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell a munkavállaló számára a törvényben előírt minimális heti pihenőidőt. Ez egyrészt beosztható heti két pihenőnapként, azzal, hogy e napok egyenlőtlenül is biztosíthatók (pl. a munkavállaló az egyik héten csak egy, a következő héten három pihenőnapban részesül) [Mt. 105. § (1) bek.]. A munkáltató azonban a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat [Mt. 106. § (1) bek.]. Míg a két heti pihenőnapnak nem kell egymást követő napokra esni, a 48 órás pihenőidőnek egybefüggőnek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ez az egybefüggő heti pihenőidő is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak minden héten legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani, és a keret átlagában meg kell legyen a legalább 48 órás heti pihenőidő [Mt. 106. § (3) bek.].Ha a keret zárásakor megállapítható, hogy a munkavállaló nem részesült a fentiek szerinti minimális heti pihenőnapban vagy pihenőidőben, úgy a hiányzó mértéket heti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Ennek magyarázata, hogy a munkáltató nem tekinthet el a kötelező pihenőidők […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. november 25-én (189. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3746
[…] érintett naptári év között. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is biztosítani kell a munkavállaló számára a törvényben előírt minimális heti pihenőidőt. Ez egyrészt beosztható heti két pihenőnapként, azzal, hogy e napok egyenlőtlenül is biztosíthatók (pl. a munkavállaló az egyik héten csak egy, a következő héten három pihenőnapban részesül) [Mt. 105. § (1) bek.]. A munkáltató azonban a heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt is biztosíthat [Mt. 106. § (1) bek.]. Míg a két heti pihenőnapnak nem kell egymást követő napokra esni, a 48 órás pihenőidőnek egybefüggőnek kell lennie. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ez az egybefüggő heti pihenőidő is beosztható egyenlőtlenül, azzal, hogy a munkavállalónak minden héten legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani, és a keret átlagában meg kell legyen a legalább 48 órás heti pihenőidő [Mt. 106. § (3) bek.].Ha a keret zárásakor megállapítható, hogy a munkavállaló nem részesült a fentiek szerinti minimális heti pihenőnapban vagy pihenőidőben, úgy a hiányzó mértéket heti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkaidőként kell elszámolni. Ennek magyarázata, hogy a munkáltató nem tekinthet el a kötelező pihenőidők […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
