Rendkívüli munkaidő – másik pihenőnap a túlóra előtt
Kérdés
Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. október 14-én (187. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3718
[…] Végül, a felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni [Mt. 143. § (4)–(7) bek.]. Ezek a szabályok arra épülnek, hogy a munkavállaló előbb teljesíti a pihenőnapi túlórát, és utóbb kap ezért egy kompenzáló pihenőnapot. A kérdés szerinti esetben ez a sorrend fordított. Ilyen esetben nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, hanem állásidőről és rendkívüli munkavégzésről is szó van. Ez attól függ, hogy a munkáltató mikor közli a változtatást. A törvény szerint ugyanis a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, egy hét vonatkozásában kell közölni. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja [Mt. 96. § (4)–(5) bek.]. Tehát, ha a munkáltató augusztus 10-ére a fenti határidők alapján még nem volt köteles munkaidő-beosztást adni – illetve azt még megváltoztathatja –, akkor minden további nélkül beoszthat e napra pihenőnapot, augusztus 19-re pedig munkanapot. Mivel ebben az esetben nincs szó a munkaidő-beosztástól való eltérésről, nem merül fel rendkívüli munkaidő sem.Ha viszont a munkáltató már osztott be munkaidőt augusztus 10-re, és ezt a fenti határidők letelte […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. október 14-én (187. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3718
[…] Végül, a felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig kell kiadni [Mt. 143. § (4)–(7) bek.]. Ezek a szabályok arra épülnek, hogy a munkavállaló előbb teljesíti a pihenőnapi túlórát, és utóbb kap ezért egy kompenzáló pihenőnapot. A kérdés szerinti esetben ez a sorrend fordított. Ilyen esetben nem beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről, hanem állásidőről és rendkívüli munkavégzésről is szó van. Ez attól függ, hogy a munkáltató mikor közli a változtatást. A törvény szerint ugyanis a munkaidő-beosztást legalább 168 órával korábban, egy hét vonatkozásában kell közölni. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja [Mt. 96. § (4)–(5) bek.]. Tehát, ha a munkáltató augusztus 10-ére a fenti határidők alapján még nem volt köteles munkaidő-beosztást adni – illetve azt még megváltoztathatja –, akkor minden további nélkül beoszthat e napra pihenőnapot, augusztus 19-re pedig munkanapot. Mivel ebben az esetben nincs szó a munkaidő-beosztástól való eltérésről, nem merül fel rendkívüli munkaidő sem.Ha viszont a munkáltató már osztott be munkaidőt augusztus 10-re, és ezt a fenti határidők letelte […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
