Felmondás telephely lebontása miatt
Kérdés
Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. július 15-én (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3642
[…] megfizetésére.Más kérdés, hogy a munkáltató a beleegyezése nélkül nem tudja jogszerűen foglalkoztatni a munkavállalót az új munkahelyen és az új munkakörben. Amíg a munkaszerződés a felek közös akaratával nem kerül módosításra, a munkáltató legfeljebb csak a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra irányadó szabályok szerint kötelezheti őt a hozzájárulása nélkül arra, hogy a szerződésben kikötöttől eltérő munkahelyen és munkakörben dolgozzék. Ez a lehetőség is csupán naptári évenként legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanapra vagy 352 órára áll fenn [Mt. 53. § (1)–(2) bek.]. Ekkor is köteles a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe venni. E kötelezettség értelmében a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása – jelen esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet.A munkáltató ugyanakkor minden bizonnyal előbb vagy utóbb – a szó nem jogi, hanem "gazdasági" értelmében véve – "kénytelen" lesz a munkaviszonyt felmondani, ugyanis amennyiben a munkavállaló továbbra sem egyezik bele a munkaszerződés módosításába, és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás sem jelent már megoldást, a munkáltató köteles lesz állásidőre járó díjazást, azaz alapbért fizetni a munkavállalónak azon időszakra, amelyben – elháríthatatlan […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*