Munkakör átadása a munkavállaló keresőképtelensége esetén
Kérdés
A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. július 15-én (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3638
[…] munkakör átadása lényegét tekintve olyan tevékenység, amely a munkavállaló rendelkezésre állását feltételezi, annak teljesítésére a keresőképtelen munkavállaló általában véve nem köteles. Ez azonban álláspontunk szerint nem zárja ki azt, hogy a munkavállaló együttműködési kötelezettségéből következően ne lenne kötelezhető arra, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon, az állapota függvényében megtegyen minden olyan cselekményt, amely segíti a munkakör átadását. Így például telefonon vagy elektronikus levélben tájékoztatást adjon a folyamatban lévő ügyekről. A munkavállaló keresőképtelen állapota nem jelenti azt sem, hogy utóbb – a munkaviszony megszüntetését követően – ne kellene visszaszolgáltatnia a munkaköre ellátásával összefüggésben nála lévő dolgokat. Megítélésünk szerint elképzelhető az is, hogy a keresőképtelenség adott esetben nem akadályozza a járóbeteg munkavállalót abban, hogy a munkakör átadására vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen. Ez azonban az eset összes körülményétől függ.A munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tesz eleget, csak abban az esetben felel, ha a kártérítési felelősség feltételei fennállnak. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a kár és a munkavállalói kötelezettségszegés, valamint a munkaviszony között a munkáltatónak kell bizonyítania. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie. Ha a munkavállaló csupán enyhe gondatlansággal okozta a kárt, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Nem kell megtérítenie a munkavállalónak azt a kárt sem, […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. július 15-én (183. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3638
[…] munkakör átadása lényegét tekintve olyan tevékenység, amely a munkavállaló rendelkezésre állását feltételezi, annak teljesítésére a keresőképtelen munkavállaló általában véve nem köteles. Ez azonban álláspontunk szerint nem zárja ki azt, hogy a munkavállaló együttműködési kötelezettségéből következően ne lenne kötelezhető arra, hogy az adott helyzetben általában elvárható módon, az állapota függvényében megtegyen minden olyan cselekményt, amely segíti a munkakör átadását. Így például telefonon vagy elektronikus levélben tájékoztatást adjon a folyamatban lévő ügyekről. A munkavállaló keresőképtelen állapota nem jelenti azt sem, hogy utóbb – a munkaviszony megszüntetését követően – ne kellene visszaszolgáltatnia a munkaköre ellátásával összefüggésben nála lévő dolgokat. Megítélésünk szerint elképzelhető az is, hogy a keresőképtelenség adott esetben nem akadályozza a járóbeteg munkavállalót abban, hogy a munkakör átadására vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen. Ez azonban az eset összes körülményétől függ.A munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tesz eleget, csak abban az esetben felel, ha a kártérítési felelősség feltételei fennállnak. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt akkor köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a kár és a munkavállalói kötelezettségszegés, valamint a munkaviszony között a munkáltatónak kell bizonyítania. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie. Ha a munkavállaló csupán enyhe gondatlansággal okozta a kárt, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Nem kell megtérítenie a munkavállalónak azt a kárt sem, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
